Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Tabló - Kvalitatív társadalomkutatás és kulturális antropológia. Uwe Flick- Ernst von Kardorff- Ines Steinke, Hrsg.: Qualitative Forschung. Ein Handbuch Kotics József
Devereux, Clifford Geertz és Norman K. Denzin hozzájárulásáról a kvalitatív kutatáshoz. Az ezt követő nagyobb egység a kvalitatív kutatás elméleti kereteit veszi számba. Egyfelől önálló alfejezetet szentel az úgynevezett háttérelméleteknek: a fenomenológiai életvilág-elemzésnek, az etnometodológiának, a szimbolikus interakcionalizmusnak, a konstruktivizmusnak, valamint a társadalomtudományi hermeneutikának. A tárgyspecifikus kutatási programok és elméleti perspektívák keretében a kézikönyv a kvalitatív életrajzkutatás, a kvalitatív generációkutatás, az etnográfiai életvilág-analízis, a cultural studies, a gender studies, a szervezetek elemzése és az evaluációkutatás problémakörét részletezi önálló fejezetekben. 7) kvalitatív kutatás metodológiája címet viselő nagyobb egység - többek között - érinti a kutatási folyamat, a hipotézisek, az indukció-dedukció, az adatgyűjtési eljárások kiválasztásának problematikáját./! kvalitatív módszerek és kutatási gyakorlat blokkban - amely a könyv gerincét alkotja - önálló bemutatást kap a narratív interjú, a csoportbeszélgetés, az etnográfiai megfigyelési módszerek, a fényképek mint társadalomtudományi adatok, a film mint tapasztalati anyag, a beszélgetések transzkripciója, a narratív-életrajzi interjú analízise, a vezérfonal-interjú elemzése, a kvalitatív tartalomelemzés, a szövegelemzés a Qrounded TTieoryban, a kvalitatív adatok számítógépes elemzése, a dokumentumelemzés, az objektív-hermeneutika elemzési eljárása, a beszélgetéselemzés és a mélyhermeneutika. 7\ kvalitatív kutatás kontextusa záró egységben olyan kérdések merülnek fel, amelyek az eddigi szakirodalomban nem kaptak kiemelt szerepet. így szó esik a kutatásetikáról, a kvalitatív kutatás oktathatóságáról, alkalmazási lehetőségéről. Az egyes fejezeteket a kérdéskör legavatottabb szakértői készítették. Az igen nagy számban fellelhető angol és német nyelvű hasonló összefoglalások legkiemelkedőbb darabjává koncepciózus felépítettsége, kimunkált fejezetei teszik. Külön kiemelendő az intertextuális utalások kidolgozottsága és árnyaltsága, ami azonfelül, hogy az egyes fejezetek önállóan is megállják helyüket, lehetővé teszi használója számára a saját igényei szerinti olvasat előállítását. 2. Aki az elemzett kézikönyvek szerzője, szerkesztője, akiről az ismertetett kézikönyvben önálló fejezet is szól egyben. 3. Érdekes, hogy a hazai szociológia objektivista szemléletét kritizáló Léderer Pál (2002) argumentációjában a kvalitatív kutatások eredményei nem kapnak kiemelt szerepet, jóllehet a textualitás és narrativitás problematikája azokban is hangsúlyosan van jelen. 4. Figyelemre méltó ebből a szempontból a Zeitschrift für Ethnologie legutóbbi számában lezajlott vita James Clifford, a posztstrukturalista antropológia meghatározó személyisége és Paula G. Rubel között. Az egyik vádpont Cliffordék tevékenységével kapcsolatban az volt, hogy nagymértékben hozzájárultak az antropológiának a kritikai kultúratudományban (cultural studies) való feloldódásához (Rubel 2003:1 7-19; Clifford 2003:59-65). IRODALOM ALEXANDER, C. JEFFREY 1996 Szociológiaelmélet a II. világháború után. Budapest: Balassi. BEHNKE, CORNELIA - MEUSER, MICHAEL 1999 Geschlechterforschung und qualitative Methoden. Opladen: Leske+Budrich. BOHNSACK, RALF 1 993 Rekonstruktive Sozialforschung: Einführung in Methodologie und Praxis qualitativer Forschung. Opladen: Leske + Budrich.
