Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Az antropológiai film. Bán Dávid

Az antropológiai film Városantropológiai filmek vetítése. Budapest, 2003. július 3-4. N em először zajlott kísérlet hazánkban antropológiai témájú filmek csoportba gyűjtésére és bemutatására. Az eddigi műhelybemutatók, illetve általános tematikájú filmfesztivál után

1 az Anthropolis Egyesület és a Palantír Film kifejezetten a városantropológiai témájú munkák vetítésére vállalkozott. Mindkét műhely célja az volt, hogy ne kizárólag saját alkotások kerüljenek a vászonra, hanem - amennyire az adott pillanatban lehetséges volt - több helyről érkező, tematikusán válogatott darabok. Az alapvetően a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakán végzett és a vizuális antropológia által is jócskán „megfertőzött" hallgatókból 2002 szeptemberében alapított Anthropolis Egyesület egyik célja a tudományág színvonalas, de mégis közérthető bemutatása, népszerűsítése; ennek keretében vállalkozik különböző, nem csak a szakma számára nyitott projektek megvalósítására: kiállítások, konferenciák, kisebb fesztiválok szervezésére. A 2003 nyarán szervezett kétnapos budapesti rendezvény inkább képekben, mint szóban kereste a választ arra, hogy mit is takar valójában a városantropológiai film.

2 Abból a nem teljes mértékben evidens, egyben számtalanszor megcáfolt hipotézisből indultak ki a rendezvény szervezői, hogy az antropológiai film létezik, Magyarországon is készülnek kifejezetten ilyen filmek, ez alkalommal tehát nem a műfaj létjogosultságán és stílusa meghatározó jellemzőinek definiálásán volt a hangsúly. Az itt bemutatásra került filmek nem keresték a Jay Ruby által esetlegesen felvázolt antropológiai film ideálját (vö. Csorba 2002) - amennyiben ez egyáltalán valóban létezik -, hanem a maguk eszközeivel közelítettek a városi kultúra bizonyos elemeihez, jelenségeihez. A vetítéseket megelőző, kötetlennek mondható kerekasztal-beszélgetésen a száraz megközelítések helyett a személyes hozzáállásról, a városantropológiai filmeknek az alkotókra és a nézőkre gyakorolt szerepéről esett szó.

3 Komlósi Orsolya szerint nagyon nehéz szétválasztani azt, hogy városantropológiai filmet csinál az ember, vagy pedig olyat, ami érdekli. „Boglár Lajos tanár úr szokta mondani, hogy az antropológia igazság szerint egy életmód, amelyet az ember a mindennapjaiban él meg. Mivel mi a városban élünk, könnyebb olyan történeteket, olyan embereket találni, akikkel jobban kapcsolatba lehet kerülni. Gondolom, hogy az igazán jó filmeknek az lenne az alapjuk, legalábbis mi olyanokat csinálunk, ahol követjük az ő életüket, az ő életük eseményeit, és mivelhogy itt élünk, ezáltal jobban ismerjük az ő életüket, így jobban részt is tudunk venni abban. A városantropológiai filmeknek főként az emberek egymás közötti viszonyáról kell szólniuk. Az összes néprajzi film egy-egy egyedi esetet vagy történetet emel ki, amelyet be tud mutatni, hiszen az számunkra, városiak számára érdekes. Itt a városban ahhoz szem,