Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - A nejlonszálak muzeográfiája. Intellektuális portré. Nina Gorgus: Der Zauberer der Vitrinen. Zur Muséologie Georges Henri Rivieres Frazon Zsófia

FR AZON ZSÓFIA A nejlonszálak muzeográfiája. Intellektuális portré Nina Gorgus: Der Zauberer der Virtinen. Zur Muséologie Georges Henri Rivières. Münster - New York - MünchenBerlin: Waxmann, 1999. 303 p. (Internationale Hochschulschriften, Bd. 297) (Francia kiadás: Le magicien des vitrines. Le muséologue Georges Henri Rivière. Paris: Fondation Maison des Sciences de l'Homme, 2003. 416 p.) „7\ beszélgetőpartnerek sokféle szempontból mutatták be Rivière-t: Rivière, aki elfelejtette, hogy kihez hivatalos vacsorára; Rivière, aki Claude Léui-Strausszal vicceket cserélt, aki mindenkivel összeveszett, és mindig mindent jobban tudott. Rivière, aki háromszor is megnézte a Help című Beatles-filmet, és egyetlen zongorának sem tudott ellenállni. Egy másik, elkényeztetett Rivière, aki bárhol is volt, hazakísértette magát, aki mindent összekevert, és a beszélgetőpartnereit csak egyszerűen »mon petit«-nek nevezte. És végül az a Rivière, aki különösen érdeklődött az ifjúság dolgai iránt, egy különc, szórakoztató alak, aki minden társaság középpontja volt. " (24- p.) A kalandor A tudományos szakszerűség és a kaland jól megférnek egymás mellett. Ennek illusztrálására a kulturális antropológia története (elsősorban Malinowski óta) több szemléletes példát tudna szolgáltatni, hiszen a terepre utazó, ott kutatást végző antropológus figurája könnyedén egyesít(het)i ezt a két jellemzőt. Egy kicsit más a helyzet, amikor ez ^2 a kalandor, mint például a francia muzeológus, Georges Henri Rivière, az idegen kultúra, ^ a kulturális másság megismertetését nem kizárólag az odautazás - résztvevő megfigye- » lés - interpretáció hármas egységében tartja megvalósíthatónak, hanem múzeumi tárgyak szakszerű elrendezésével és elgondolkodtató (kiállítási) „képek" közvetítésével is. A terepmunkát és a kutatást persze nem tekintette nélkülözhetőnek az etnográfia praxisában, sőt muzeológusi tevékenységének talán egyik legfontosabb része volt a tudományos kutatóexpedíciók előkészítése, szervezése és lebonyolítása.

1 Önmaga ugyan kevésbé a terepkutatásban lelte örömét, mint inkább a terepkutatás során összegyűjtött, információba ágyazott tárgyakkal készülő múzeumi kiállítások rendezésében. Rivière eredetileg zenésznek készült, majd évekig zongoristaként és zongoratanárként dolgozott, tanított és zenélt. 1925-ben komponált egy dalt Josephin Bakernek, 3 I 5