Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

PAPP RICHÁRD: Vallási tradíció és kisebbségi kultúra a Kárpát-medencében

kiddus megemlékezés arról, hogy Isten a teremtés kezdetén megszentelte a szombatot. A zsi­nagógai kiddus eredete, hogy a közösség szegényei is eleget tudjanak tenni a kiddus kötele­zettségének (Jólesz 1985:102). 16. „Elválasztás". A szombat kimenetelekor végzett szertartás. A hávdálá szertartása a több szál­ból font gyertya meggyújtásából, a „Hiné Él J'súáti" („íme a szabadulásom Istene") kezdetű imából, a borra, a jó illatú fűszerekre és a világosságra elmondott áldásokból, végül pedig a szom­bat és a hétköznapok elválasztása imájának elmondásából áll (jólesz 1985:78). 17. Ez a jelenség visszavezethető arra a talmudi tradícióra (Bráhot 6b), amelynek megfelelően a zsinagógában mindenkinek van saját ülőhelye (jiddisül: shtodt). Ezek eredetileg önálló imaszé­kek, de több helyütt (így a Bethlen téren is) már csak padok vannak építve, ám ezeken is (csak­úgy, mint az imaszékek legtöbbjén) van olvasólap és fiók. Sok helyütt egész évre megvásárolják maguknak ezeket a helyeket. A padok fiókjaiban tartják imakönyvüket, tfillinjüket és tálliszukat (a teffilin és tállit - szefárd héber átírásban - az imaköpenyt és az imaszíjakat jelenti, amelyek a rítusok elengedhetetlen tartozékai. A Bethlen téren is megvannak a rendszeresen odajárók saját helyei, amelyekben a fent említett rituális tárgyaikat is tartják. Néhány ilyen helyet egy, a vezetéknevet jelölő táblácska is jelöli. A fent leírt talmudi tradíciót azonban senki sem ismer­te, s a pénzben való „helyfoglalást" sem gyakorolják itt. 18. Ekkor, aki kívánja, adományok felajánlásával megemlékezhet a közösség előtt elhunytjairól, oly módon, hogy felhívják őt a tórához. 19. Körülmetélés. Héberül B'rít milá. Az újszülött fiú fitymájának levágása nyolcnapos korában. Akinek szülei nem teljesítették ezt a parancsolatot, illetve a zsidó vallást felvenni kívánó férfiaknak kötelessége is a circumcisio. Először Ábrahámnak parancsolta ezt Isten (I Móz I 7,9-14). ezért a betérők és azon „visszatérők", akiknek sem apja, sem nagyapja nem esett át a b'rít milán, az „Ábrahám fia", „... ben Ávráhám" héber utónevet kapják. Dolgozatom első változatának meg­írása után több fiatal férfi esett át a b'rít milán, s lett így tagja a Bethlen téri közösségnek. Mind­nyájuk héber neve „...ben Ávrahám" lett, egy kivételével. A közösség „törzstagja" a követke­zőképp interpretálta az eseményeket: „A Bethlen tér majdnem »ben Ávrohómok« csapata lett, még szerencse, hogy te - fordult a „kivételes fiatal" férfi felé - a nagyapád nevét vetted fel, s így változatosabbá teszed a palettát." 20. A tórából való felolvasás központi eleme a szombati és ünnepi istentiszteleteknek. Olvasnak a tórából a hétfő és csütörtök reggeli, valamint a szombat délutáni szertartáson is. Emellett új­holdkor és böjtnapokon is van nyilvános tóraolvasás. A tórához való felszólítást „felmenetel­nek", álijának nevezik (Donin 1997:152). 21. Jórcájt: jiddis szó. A német jahrzeit szóból ered, és halálozási évfordulót jelent (Jólesz 1985:85). 22. A m'zúzá („ajtófélfa") héber szó, askenáz - a fiatalember által használt - kiejtésben: mezüze. Azt a pergamentekercset hívják így, melyet a zsidó otthonokban a jobb ajtófélfára szegezve láthatunk. A „mezüze" tekercsét fa- vagy fémtokba helyezik, s ez tartalmazza az 5 Móz. 6;4­8; 11 ; 13-21 bibliai részeket. A külső részére a „Sáddáj" (Mindenható) szó vagy annak kezdőbe­tűje, a héber „sin" betű van felírva. (Ez egyrészt utalás a 91. zsoltár I. versére „A Mindenható árnyékában lakozik", másrészt a „Sómér d'látot Jiszráél", „Isten ajtajainak őre" kifejezés rövi­dítéseként is értelmezhető.) Olyan lakrészekre kell kifüggeszteni, ahol az ember „állandóan" tartózkodik, így például a mosdó ajtajára nem szoktak mezüzét felszögezni (Jólesz 1985:144)­23. A „Rúáh hákodes" askenáz kiejtése. A szó jelentése: „az isteni szellem". Isten ajándéka, amely által Isten szelleme nyugszik az „ő útjain" járókon (Jólesz 1985:193). 24. Az ünnep nevének jelentése: „a tóra öröme". Ekkor érnek a tóraolvasás éves ciklusának végére. A férfiak hétszer körbejárják a tóratekercsekkel a templomot, és minden kör után táncolnak. Őket a gyerekek követik, zászlókat lengetve, s ezért cukorkát kapnak. Az ünnepen az összes férfit felhívják a tórához. Akit a tóra befejezéséhez és újrakezdéséhez hívnak fel, lesz a tóra vőlegénye (hátán). A prófétai résznek is van vőlegénye (hátán máftir): ő Jósua könyvének első

Next

/
Oldalképek
Tartalom