Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

PAPP RICHÁRD: Vallási tradíció és kisebbségi kultúra a Kárpát-medencében

fejezetét olvassa fel. Azért hívják őket vőlegénynek, mert ő „eljegyezte" magát Mózes tanításával. (A tóra ebben a kontextusban a zsidóság menyasszonya. A három „vőlegény" halból készült vacsorán látja vendégül a gyülekezetet.) 25. A Szukkot, a „sátoros ünnep" a virágokkal, gyümölcsökkel díszített aratókunyhókról kapta nevét. A jom kippurt követő napon kezdődik meg a szukka, a sátor építése. Az ünnep azt az időt idézi, amikor a zsidóság az egyiptomi kivonulás után negyven éven keresztül vándorolt a pusztában, és sátorban élt. Talmudi traktátus (Szukka 28. a.) tartalmazza - a részleteket a Sulchán Áruch (134-137) fejti ki - az ünnep lényegét: hét napig sátor az állandó lakhely; a saját ház pedig ideiglenes. A sátornak gyöngének kell lennie. Nem lehet magasabb húsz könyöknél, de alacsonyabb sem tíznél. A sátor befedéséhez csakis növényi anyagokat szabad felhasználni. A tetőnek gyengének kell lennie, nehogy teljes védelmet nyújtson. Fontos, hogy a tetőn keresztül látni lehessen a csillagokat. Az esőt sem foghatja fel. 26. Az ünnepre vonatkozó előírások szerint csak kovásztalan kenyér fogyasztható. A tóra erről így rendelkezik: „Hét napon át kovásztalan kenyeret egyetek." „Már az első napra takarítsatok ki minden kovászt házatokból." (2 Móz 12, 6-7). 27. A családban vagy a közösségben megrendezett széderest könyve a haggáda, az egyiptomi kivonulás történetének elbeszélése. 28. A péntek esti és ünnepi étkezések előtt megáldott kalács (Jólesz 1985:26). 29. „Emlékezzél meg az igazság napjáról, hogy megszenteljed. Hat napon át dolgozzál, és végezd el minden munkádat. A hetedik napon azonban semmi munkát, se te, sem fiad, sem lányod, sem szolgád, sem szolgálónőd, sem az idegen, aki kapuidon belül van. Mert hat napon alkotta az Örökkévaló az eget és a földet, a tengert és mind, ami benne van és megpihent a hetedik napon." (2 Móz20,8-13.) 30. Az említett dalt a magyar zsidó tradíció az első magyarországi (nagykállói) haszid cadiknak, EizikTaubnak (I 790-1829) tulajdonítja. A magyarság szeretetéről híres rabbi több, magyar népdalból költött, zsidó költeményét ismerjük (Rékai 1997:18). A „Szól a kakas márt" többen - ezt Izraelben is többször tapasztaltam - a magyar zsidók „vallási himnuszának" is tekintik. 31. Ennek történeti okai a 18. század második felétől meginduló vajdasági magyar közösségek betelepítésében kereshetők. A török hódoltság után lakatlanná vált területre a Habsburg Monarchia a magyar etnikum letelepítését is kezdeményezte a régióban. S a későbbi etnikai keveredések, beköltözött etnikumok sem változtattak e két évszázados tradíción. 32. A feketicsi magyarok a református, a zentai magyarok a katolikus felekezethez tartoznak. S míg etnikus kötődéseik elválaszthatatlanok felekezetiségüktől, addig e különbségek nem befolyásolják etnikus közösségtudatukat, ahogy egyik interjúalanyom fogalmazott: „Ahogy nem számít, hogy feketicsi vagy vagy zentai, úgy az sem számít, hogy református vagy katolikus, lényeg, hogy magyar vagy, magyarul beszélsz, közösek a hagyományaid meg az őseid. Legyél vallásos, mert a magyar az vallásos, de hogy azt hogy éled meg, melyik templomban, az nem számít." 33. A nyári katekizációs táborokban - különböző turnusokban - helyet kapnak más protestáns egyházak is (metodisták, evangélikusok), de ezek külön tartják foglalkozásaikat, hiszen ők „vegyes népek, mindenféle, így szerbül beszélnek főleg" - ahogyan az egyik feketicsi szervező elmondta. Tehát az ő közösségi összejöveteleik célja és tartalma más, mint a magyar reformátusoké, ilyen értelemben nem is vált ökumenikussá. 34- Korábban is volt ilyen ünnepség, s akkor nem váltott ki ilyen konfliktust. Ez a tény felveti a kérdést: amikor nem volt egyértelműen engedélyezve, nagyobb „összhangot" eredményezett a kisebbség körében, mivel ez is a kisebbségi kultúrát fejezte ki. Most pedig, hogy „szabadabb lett a légkör", a kisebbségi tradíció és identitás eltérő „koncepcióival" találkozhatunk? „Jövőre új év jön, új szokások, új emberekkel." 35. A kisebbségi egyházaktól eltérően a pravoszláv egyház belső struktúrájába is beleszólt az ál-