Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

A kopt egyházi zene hosszú története Interjú Tóth Margittal 1998-ban jelent meg Kairóban egy egyedülálló kötet: The Coptic Orthodox liturgy of St. Basil: with complete musical transcription. Coptic Orthodox Patriarchate: compiled by Ragheb Moftah; music transcription by Margit Toth; text edited by Martha Roy. Cairo: American University in Cairo Press. I 998. 697 p. A teljes bazileioszi liturgiakiadás zenei anyagának lejegyzését az 1920-ban született Tóth Margit végezte el, aki I 980 óta él Egyiptomban, korábban pedig a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán, illetve Lajtha László népzenekutató csoportjában dolgozott. Az abszolút hallással megáldott zenekutató legfőbb szakmai érdeme a mindeddig csak a hagyományban fennmaradt kopt zenei hagyomány mikroszkopikus részletességű írásos rögzítése. Hogyan került kapcsolatba a kopt zenével, és hogyan kezdődött meg ez a munka? Ennek elég hosszú története van. Kodályon keresztül indult az egész, mert az UNESCO kérte őt, hogy zeneileg segítse a fejlődő országokat. Egyiptom is kérte. Egyiptomban akkor a Folklore Centre-nek Tiberiu Alexandru, egy román zenetudós volt az igazgatója, aki egy kitűnő lemezt állított össze az egyiptomi népzenéből, az egyetlent azóta is.

1 Kodály két kollégámat küldte ki, Olsvai Imrét és Borsai Ilonát. Borsai Ilona, ahogy szoktam mondani, körülnézett a „halpiacon". Talált egy öregurat, aki abban az időben hatvanvalahány éves volt, aki egész életét, vagyonát, energiáját arra áldozta, hogy a csak népzenei hagyomány útján fennmaradt kopt népzenei anyagot összegyűjtse, lejegyeztesse és kiadassa. Az öregurat Ragheb Mo/íahnak hívták, tavaly halt meg, 102 éves korában.

2 O elmondta Borsai Ilonának, hogy mi a szándéka és célja. Ilona említette neki, hogy ő tud valakit, aki ezt le tudja jegyezni. Ő nem szándékozott beszállni ebbe a munkába? d I De igen. Ehhez tudni kell, hogy háromféle lejegyzési iskola van: a német, az angol és a magyar. A német azt mondja: asztal, van lába. Az angol azt mondja: kerek asztal, pj három vagy négy lába van - tehát a dallamhoz valamennyit hozzátesz, kis ritmust, 1X3 egyebet. A magyar iskola, amelyik Bartók nevéhez fűződik, megmondja, hogy az asztal gj§ hány centiméter hosszú, milyen lakkal van befödve, milyen intarziával díszítették: pon- N

r tosan leír mindent, amit az énekes ad. Keleti stílusoknál ez rendkívül lényeges. Egyszer kértem az egyik növendékemet, aki Kuvaitban tanított, hogy énekelje le nekem azt, hogy do - re - mi. Nem volt képes leénekelni, mert az lehetetlen, hogy egy ilyen egyszerű dallamot ilyen simán énekeljenek. Nem tudom visszaadni a díszítéseit, mert nincs meg hozzá a képességem, a mi énekhangunk nem hajlik rá - még a csángókhoz se. Amit annak idején Borsai Ilona leírt, azt az angol iskola szerint írta. Pontosan, pre- 223