Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

NAGY TERÉZIA: Az underground zenei szubkultúra a mai nagyvárosban

Szubkultúrák, ifjúsági szubkultúrák A szubkultúrák a domináns társadalom kulturális mezejében jelennek meg, annak egy értékét, értékkomplexumát középpontba állítva, választanak olyan kulturális cselekvéseket, amely eltérő a többségi kultúráétól, de a csoporton belül azonosak. A csoportok létrejötte egy közös válasz megtalálásában, hasonló érték- és tevékenységorientációk mentén lehetséges. A hiányra adott kulturális válaszokat a szubkultúrák jelenítik meg az egyének számára. A kulturális megoldások és a közösséghez való tartozás biztonsága teszi lehetővé, hogy az egyén számára elfogadhatóvá váljon egy, a dominánstól eltérő cselekedet. A domináns kultúra mezején belül több szubkulturális megoldási modell választható - a választás azonban függ a látómező szélességétől, a szubjektív értékpreferenciáktól és egy sor döntéstől. A kiválasztás után az egyén azonosulása is fokozatos, a szubkulturális karrier kiépülése nem azonnali. A szubkultúrák olyan problémamegoldási modellek, melyeken belül az egyén érvényesülni képes (Rácz 1 989:25), ugyanakkor kifejezheti másságát. A csoport kész kulturális válaszokat kínál (Hoppal I 984:386), melynek mentén az egymással interakcióban állók között olyan pozitív belső klíma jön létre, amely az összetartozás érzését kelti kifelé pedig ellenséges vagy zárt (Brewer 1998). Közös csoportnorma, kulturális ízlés és fogyasztás, szimbólumrendszer és nyelvi szimbólumrendszer jellemzi a szubkulturális csoportokat. Ezek alapvetően eltérnek a többségi társadalométól, ugyanakkor a csoporton belül nem homogének, mert az egyes egyének különböző módon és mértékben azonosulnak a szubkulturális mintával. A szubkultúrák nem függetlenek a többségi társadalom kultúrájától és normájától inkább tekinthetők azon belül sűrűsödési pontoknak. Ezzel párhuzamosan az általuk bemutatott kulturális mintákat kulturális szövegként kell kezelni, melyben a kultúra nyelve mindaz a szellemi és materiális termék, melyet létrehoznak a résztvevők, csoporttagok, akik maguk egyénenként is részesei a domináns kultúrának (is). Ezáltal a többségi társadalom és az abban megjelenő más szubkulturális csoportok kontextusai a vizsgált szubkultúrának. A vizsgált szubkultúra pedig csak ebben a kontextusban, pillanatnyi tér-idő kontextusában érthető, ezért annak interpretálásakor ezt figyelembe kell venni. A kutató által létrehozott képek egy nem létező valóságot hoznak létre, mindazokból az információkból, melyet egy hosszabb időintervallum folyamán gyűjt össze. Lehetőségvan a szubkultúrában részt vevők látásmódjának, életstílusának, kulturális mintáinak megragadására, ahogyan a társas kontextusban megjelennek, de azok mind egyszeri és megismételhetetlen, eseti konstrukciók. Ezeknek az egyedülvaló jelenségeknek az értelmezése során megfigyelhető azonban, hogy amikor a fizikai, pszichés késztetésekre megjelennek a cselekvések, azok bizonyos kulturális minták mentén szerveződnek. Ezek a kulturális minták egy közös kulturális-társadalmi valóság válaszmodelljei; a valóság felszeletelését jelenti azokat külön vizsgálni, ám ugyanakkor ezzel válnak megfoghatókká. E minták egymás viszonylagosságában nyerik el értelmüket (lásd Hebdige 1989:1 30), egymástól eltérnek. Még ha valamelyik domináns is, egy másik szemszögből - a szubkulturális aspektusból - bizony eltérő.