Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Van-e antropológiai film? Jay Ruby: Picturing Culture - Explorations of Film and Anthropology Csorba Judit Dorottya

CSORBA JUDIT DOROTTYA Van-e antropológiai film? Jay Ruby: Picturing Culture - Explorations of Film and Anthropology. Chicago-London: The University of Chicago Press, 2000. 339 p. /~\z antropológiai és néprajzi filmezés elméletének történetében az 1990-es évek a tematikus tanulmánykötetek évtizede volt. Ezek összefoglalták mindazokat a fogalmakat és irányzatokat, amelyek az azt megelőző évtizedben kerültek felszínre, és a nem fikciós filmkészítés ezen ágának legfontosabb fogalmaivá és kérdéseivé váltak. Többek között ilyen volt a reflexivitás, az esztétika, a narratív, a részt vevő megfigyelés módszerével készített film, valamint az antropológus szerepének kérdéskörei. Az új évezred küszöbén Jay Ruby egy olyan kötet megjelentetésére vállalkozott, amely a néprajzifilm-készítés időben és tematikában jóval nagyobb spektrumát öleli fel. A kultúra megfilmesítése - kutatások a film és az antropológia területén című tanulmánykötetében a szerző három évtizednyi kutatómunkáját foglalja össze a film és antropológia összefüggéseiről. Jay Ruby a philadelphiai Temple University antropológiaprofesszora, az antropológiai filmezés területén elsősorban elméleti szakember, a Society for the Anthropology of Visual Communication alapítója és egykori elnöke, valamint a Center for Visual Communication jelenlegi elnöke. Ruby abból a meggyőződésből indul ki, hogy az antropológiai film ideálja - ha egyáltalán létezik, létezhet vagy szükséges léteznie ilyennek - még nem valósult meg. Ennek egyik akadálya mindeddig az volt, hogy az antropológusok képzettségüknél fogva művelik az etnográfiát, foglalkoznak vele, míg a filmesek nem, alkotásaikban csupán mozgóképpé szeretnének alakítani valamilyen antropológiai témát. így elszakadnak a filmek „szereplőitől", ahelyett hogy a Jean Rouch által megfogalmazott közös antropológia létrehozására vagy antropológiai dialógusra törekednének. ^2 Bevezetését az általa elképzelt ideális antropológiai, néprajzi film fikciójával kezdi, amely ^ szerinte még csak a fantázia szintjén létezik. Ez nem antropológiai témájú dokumen» tumfilm, hanem olyan alkotás, amelyet antropológusok hoznak létre, hogy egy mélyebb, J3 antropológiai betekintést nyújtsanak az adott témába. Ez a nagyon jól körülhatárolható jg műfaj eltér a realista dokumentumfilm és a televíziós újságírás fogalmi korlátaitól. A filmművészet egészéből, a játékfilmekből, a dokumentumfilmekből, az animációs és a kísérleti filmekből egyaránt merít konvenciókat és technikákat. Ez az elgondolás egyelőre csak a tudományos-fantasztikus munkák szintjén létezik, közel sincs a megvalósuláshoz, de olyan ideál, amelyet érdemes felkutatni, a vizsgálódás tárgyaként meghatározni. A kötet célja, hogy ennek megvalósításához alapokat fektessen le az amerikai antropológia és film történeti összefüggéseinek kritikai feltárása által. 302 Az ilyen elemzés alapján születnek meg azok a javaslatok, amelyekkel a fantázia egy része