Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

KOVAI CECÍLIA: Az átokról. „Cigány beszéd" a gömbaljaiak között

nak. Az átkozódás itt nem az állítás hitelességét támogatta meg, hiszen Gyuri saját fülével hallotta, amint Savanyú a testvérét pocskondiázta, hanem sokkal inkább az emberek közti viszonyokat tisztázta. Gyuri tehát nemcsak képes volt rákényszeríteni Savanyút az elhangzottak tagadására, hanem egyben rábírta ennek megerősítésére is. Az adott beszédhelyzet ezzel kilépett a mindennapi beszélgetések közül, fontosságot nyert. Gyurinak pedig éppen erre volt szüksége, ezt akarta elérni. Gömbalján ritka vád az, hogy valaki hazug, legfeljebb azt mondják, hogy sokat „macsekol". A cigány beszéd az adott helyzethez igazított taktikák, stratégiák terepe, ahol az „igaz", „bizonyítható" állításnak nincs értelme, annál inkább viszont az emberi viszonyok kifejezésének, a tisztelet mértéke megadásának. Savanyú tudta jól, hogy Gyurinak „a testvére mellett kell fognia", és nem akarta magára haragítani a fiút. Gyuri tulajdonképpen csak a megfelelő intenzitású átokra várt, amelynek azután - akármi is történt - már Savanyú viseli a következményeit. A gyereket még csak kimenti valahogy, hiszen „a bűntelen átok arra száll, aki mondta", a gyerekek pedig itt nem vétkesek. Az átkok hatásai, az átok mint magyarázat Savanyú sokszor átkozza saját gyerekeit, bármi apró csínytevésért átkot tesz rájuk, ilyeneket: „sorvadjanak el az ujjaid", „meredjél meg", „a görcs fogja meg a nyakadat". A cigány asszonyok, bár megszokták Savanyútól ezt, és amúgy sokan becsülik anyai rátermettségéért, mégis gyakran fejüket csóválják, mikor így „bünteti" gyerekeit. Egy sógornője egyszer komolyabban számon kérte Savanyútól az örökös átkozódást: „jaj Savanyú, Savanyú, nem félsz te annyi átkot mondani a gyerekekre? Nem érdemli meg egy gyerek se, bármi rosszat is csinál." „Nem úgy mondom én azt, te is tudod - mentegetőzött Savanyú - meg hát tudom én, hogy bűntelenek ezek a csöppek, bűntelen átok úgyis visszaszáll rám. " „Jaj ez az asszony, ilyen felelőtlent, hát nézz már magadra, terhes vagy!" Ez az érv elgondolkoztatta Savanyút. Kilencszer volt terhes, ebből csak öt gyereket szült meg élve, a visszaszállt átokban így könnyen magyarázatot találhatott gyermekei elvesztésére. Az átok más esetekben is működőképes magyarázatként használható váratlan, kedvezőtlen események kialakulására. A kérdés ilyenkor az, hogy mikor lesz a „nem úgy" mondottból „úgy" mondott átok, ^ mikor lesz egy otthonos szófordulatból következményekkel járó, veszélyes cselekedet. * Az „úgyis visszaszáll rám" igen gyakori mentség a „nem úgy" mondott átkok esetében, Pl függetlenül attól, hogy az „bűntelen" volt-e, vagy sem. A bűnös és bűntelen átkok közötti £j különbséget már sokszor elmagyarázták nekem a gömbaljaiak, figyelmeztettek, hogy nem Síjg lehet csak úgy mindenkire átkot szórni, vállalni kell érte a felelősséget. A bűnös embert „megfoghatja", a bűntelenről viszont visszahullhat a kimondójára. Nem egy tragikus N

^ történetet halottam a bűntelen átok visszacsapásáról. Még a régi - egy nemzedékkel korábbi - időkben történt, mikor „az egész cigány pinceházakba lakott, itt mifelénk a Qyuriczáék is egytől egyig". Akkoriban, mint mesélik, sok volt az asszonyok között a verekedés. Ezt talán annak is köszönhették, hogy sok „fajta" lakott egy telepen, ma viszont még az az egy „idegen" Bodár család is gyakran fölkavarja a kedélyeket. A másik lehetséges ok, hogy a mostani, már megállapodott idő- 277