Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

BENDA GYULA: Patrónusok vagy komák - a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849

komának), viszont sokszor jóval alacsonyabb társadalmi helyzetű családoknál bukkannak fel keresztszülőként. Ebbe a társasági körbe tartoznak a birtokos nemesek, megyei tisztviselők mellett az uradalom vezető tisztviselői, a tanítók (Csiszár Péter, majd Csuklin János ludimagister az I 760-as évek végéig). A századfordulóra ez a társasági kör teljesen eltűnik, a 19. század elejétől viszont egy uradalmi tiszti (officiales) csoport hasonló élességgel rajzolódik ki. Az uradalom ügyésze, számvevő tisztjei, az ügyvédek stb. egyrészt egymás gyerekeinél vállalnak keresztszülőséget, másrészt patronálnak más helyzetű családokat, ezek zöme valamilyen módon az uradalomhoz kötődik. Az evangélikus vallású tisztek (Mesterházy János, Asbóth) külön hálózatot is képeznek ezen belül. A külső nemesi birtokosokkal való kapcsolat itt már nem állapítható meg, ez egyértelműen az uradalom központi kormányzatához, illetve a Ceorgikonhoz köthető társasági kör. Az uradalmi alkalmazottak számának növekedésével, a majorságok kiépülésével (Fenékpuszta, Újmajor stb.) természetesen jelentkezik egy másik társadalmi kör, amely hálózatot is kialakít, a majorok cselédjei és közvetlen irányítóik. A szarvasmarhatartásban fontos szerepet játszó svájcerosok gyakran keresztszülők cselédeknél, igen népszerűek a birkásgazdák, a vincellérek. A cselédség nagy része bevándorolt és erősen mobil, adódik tehát, hogy stabil helyi kapcsolatok hiányában az uradalmi körhöz kötődnek. Nehezebb a mezőváros és polgárváros lakóinál elváló hálózatokat kirajzolni. A fentebbjellemzett kézműves, kereskedő, szolgáltató csoport keresztgyerekei valószínűleg lefedik a kisvárosi népesség legnagyobb részét. Mivel a legnépszerűbb házaspárok, személyek egyben egymás közt is keresztszülők, és mivel gyakori, hogy az egyik iparos felesége a másik iparossal bukkan fel, azaz egyetlen társasági kört is alkotnak, ez a legnépesebb és legnépszerűbb csoport is hálózatként fogható fel. Amint családokként megszilárdul a kapcsolat, azaz állandósul a választott keresztszülői pár, ezen belül számos kisebb kapcsolati kör alakulhat ki, s egyre inkább gyakori valamilyen kölcsönösségi viszony, intenzívebb relációk rendszere. Ezt alapos és részletes mikroszintű tanulmányok bizonyíthatják. Horváth D. Tamás két kisebb esettanulmányában Steindl György rézműves és Lichtenvalner György ácsmester hagyatékának sorsát elemezve szépen rámutatott ezek létezésére.

33 Legutoljára hagytuk azt a változást, amely a 19. század harmincas éveitől kezdve rajzolódik ki plasztikusan: a helybeli gazdacsaládok, szőlőművesek képviselői egyre gyakrabban vállalnak komaságot. Ez - ha korábbi feltevésünk a keresztszülő-választás stratégiájáról elfogadható-jelentős módosulást hoz. Egyrészt a koma gyakran rokon, gyakran azonos körből származik, esetleg szomszéd a szőlőhegyen. A jelenség ugyanis egyértelműen összefügg a szőlőhegyi kitelepüléssel, s arra enged következtetni, hogy megindul a kiköltözötteknek az önálló társadalommá szerveződése, sőt talán leválásuk a városi társadalomról. Ez egyben a kézműves, kereskedő, szolgáltató csoport és a szőlőműves réteg eltávolodását is jelenti. A fenn leírtak természetesen nem élesen elváló csoportokat, elkülönülő hálózatokat hoznak létre, inkább azt a képet szuggerálnám, hogy egy gomolygó ponthalmazban kisebb tömörülési pólusok jönnek létre. A népszerű keresztszülők mindig két irányban építenek ki hálózatot: egyrészt a velük azonos pozíciójú csoportokkal, másrészt azokkal, amelyeknél valamilyen patrónusságot vállalnak. Ennek alapján viszont ezek az alakzatok értelmezhetők valamilyen társadalmi hierarchiaként vagy másképp fogalmazva, az