Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Hofer Tamás, szerk.: Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai Szarvas Zsuzsa

SZARVAS ZSUZSA Régi falusi társadalmak. Fél Edit néprajzi tanulmányai. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Hofer Tamás. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 2001. 404 p. Egyszerre van könnyű és ugyanakkor nehéz helyzetben az e tanulmánykötetet ismertetni próbáló recenzens. Könnyű a dolga, mert az utóbbi néhány esztendőben megszaporodtak a Fél Edit munkásságát elemző, méltató írások, amelyek alapján egyre pontosabban körvonalazódik Fél Editnek a magyar néprajz tudománytörténetében elfoglalt helye. Ugyanez jelenti azonban a bemutatás nehézségét is, mert éppen ezért nem könnyű e kérdésben újat mondani. Nem tekintem e könyvismertetés feladatának annak áttekintését, hogy Fél Edit művei a megjelenésük idején, illetve azt követően milyen fogadtatásban részesültek (illetve nem részesültek), és mennyire épültek be a magyar néprajzi gondolkodásba. Ezt a kérdést többen is körüljárták (például Sozan I 977:300; Kósa I 989:229-235; Sárkány 2000:5 I 54-). Azt azonban mindenképpen szükségesnek érzem nagyvonalakban felvázolni, hogy mi is történt a legutóbbi bő évtized során Fél Edit munkásságával, illetve annak hatásával, értékelésével kapcsolatban. Fél Edit I 989-ben hunyt el, az Ethnographia 102. évfolyamának ( I 99 I) 1-2. számát neki szentelték. A folyóirat közölte két, addig kiadatlan írását, A saját kultúrájában kutató etnológus és az Összegző visszatekintés a paraszti társadalom kutatására címmel. Mindkettő szerepel jelen kötetünkben is. Ezenkívül olvashatjuk még egy eredetileg 1950ben angolul megjelent viselettanulmányának magyar változatát (Női ruházkodás a Sárközben), valamint megismerhetjük haláláig megjelent műveinek részletes bibliográfiáját is. A tisztelgő tanulmányok közül témájában kettő Fél Edit viseletkutatásaihoz (Fülemile Ágnes - K. Csilléry Klára), három pedig a népi társadalom kutatójának munkásságához kapcsolódik (Sona Svecová, Andorka Rudolf, Kocsis Gyula). Az Ethnographiában megjelentnél árnyaltabb és összetettebb képet kaphatunk Fél Editről és munkásságáról a rá emlékező kötetben, amit utolsó tanítványai szerkesztettek és jelentettek meg I 993-ban (Fülemile-Stefány szerk. 1993). Itt a visszaemlékező, ^2 kutatói pályafutásának különböző állomásait bemutató írások mellett számos, Fél Edit- ^ tői származó tanulmány is bekerült a kötetbe, amely ezáltal megpróbálja érzékeltetni Fél érdeklődési körének különböző területeit. Négy téma körül csoportosulnak az írások: a népi társadalom kutatása, a viselet és hímzés, az Átány-monográfia és a híres adatközlő és utóbb szerzőtárs Gari Margit körül. Az ebben szereplő tanulmányok közül négy értelemszerűen társadalmi kérdésekkel foglalkozó - került bele az általunk elemzendő kötetbe is. I 997-ben történt a témánk szempontjából talán legjelentősebb esemény: megjelent az egyik, az Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban című Átány-monográfia, amely addig csak német nyelven volt olvasható (Fél-Hofer 1972; 1 997). Erre a kötetre reagált azután a BUKSZ, amely hazai és külföldi néprajzosok, antropológusok, történé- 123