Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Kontinensek, iskolák, antropológiák (Fejős Zoltán interjúja Östör Ákossal)

Majd kétéves terepmunka volt, de közben utaztunk ide-oda, rövidebben Dél-Indiába stb., de a legtöbb időt ott töltöttük ezen a helyen. A fesztiválok társadalmi szervezése, gazdasági oldala érdekelt. Utána az ideológiát néztem, a francia értelemben az ideológiát: hogyan értelmezik az emberek, ki hogyan értelmezi, mik a különbségek társadalmi vagy helybeli szempontokból stb. Ezt próbáltam összeszedni és rengeteg sok dolog gyűlt össze. A disszertációra a két nagy fesztivált - a tavaszi nagy Síva-fesztivált és az őszi nagy Durga-feszti vált - hoztam. Ebből írtam a Play of the Qodsot. Az volt a lényeg, hogy ha ezekből indul ki az ember, és azokból a kategóriákból, amiket a fesztiválokból nyer, ezzel értelmezheti az egész társadalmat, vagy nem. Mi az a kulturális jelentés, ami ebből kijön, és az milyen összefüggésben van az élet más területeivel is. Erről írtam ezt a könyvet, ami nagyon részletes volt. Foglalkozott a szimbólumokkal meg a rítusokkal. Nem csupán strukturális tanulmány volt. Az alapja az volt, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz az emberek és a koncepciók, a kategóriák. Van-e egy helybeli dolog - tehát ne kelljen importálni valamilyen teóriát kívülről -, ami ezt úgy írja le, mint egy életformát. A színek, a tárgyak szimbolizmusával foglalkoztam. Hogyan lehet a helybeli társadalmat értelmezni? Mind a két fesztivál elemzését hasonlóan építettem fel ebben a munkában. Leírás, magyarázat (exegesis), hogy ki mit mond, hogy mi mit jelent, és ezekből hoztam ki valamilyen interpretációt és analízist. Bizonyos fokig analízis volt, bizonyos fokig interpretáció, bizonyos fokig a helybeli ideológiákra épült, egy bizonyos fokig én próbáltam mint kívülálló ezekből az összefüggéseket megállapítani. Rengeteg más anyag is felgyűlt. Tulajdonképpen nem foglalkoztam az alacsonyabb kasztok rituális rendszerével, de megvolt nálam ennek az anyaga. Azóta sem írtam meg, pedig ott van. Azóta persze sokat változott. Rengeteg dologgal nem foglalkoztam a megírt munkában. így épült fel ez a disszertáció, de csak majdhogy tíz évre rá jött ki a könyv. 7\ disszertációt Chicagóban védted meg? Igen. 1969-ben visszamentünk, 1970-re ezt befejeztem. Egy évre mentem Minnesotába tanítani, azalatt Lina letette az alapvizsgákat, és írt egy MA dolgozatot a város muszlimjairól. Felmentünk Minnesotába, ő ott folytatta tovább. Visszamentünk Indiába, mert akkor őneki kellett a PhD terepmunka. Én is gondoltam, hogy nincs értelme tovább itt tanítani, inkább menjünk vissza még két évre Indiába. így visszamentünk 1971-től 1973ig Indiába, Bengálba, ugyanerre a helyre. Lina elkezdett a rokonsággal foglalkozni, én pedig a bazárral, mert rengeteg ember, akivel én összejöttem az előző munka alapján, bazárkereskedő volt. Ami kijött a fesztiválokon, ott volt éppen olyan nyitottan, de más összefüggésben a bazár, a piac kapcsán is. A bazárban is volt egy oltár, ahol mindig áldozatot mutattak be. Ha gazdasági antropológusként mentem volna oda, akkor teljesen mellőztem volna ezt az oldalt. Egy pár virágot rádobnak arra az ábrázolásra, de az a fontos, hogy hány mázsa rizst termelnek stb. Ezeket mind ismertem, és akkor elkezdtem ezekkel foglalkozni: a bazár, a rokonság és a család. Lina viszont a nők oldaláról nézte ugyanezeket a dolgokat. A két év azzal telt el, hogy váltottunk, ő a muszlimoktól a hindukhoz, én a fesztiváloktól a gazdaságra, a politikára.