Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Kontinensek, iskolák, antropológiák (Fejős Zoltán interjúja Östör Ákossal)

voltak ezeknek a kiskirályoknak az udvarában, akik támogatták a muszlimokat is. A település is úgy volt, hogy valahogy az ember beláthatott a városba, látta, hogy a templomok körül épült. Templom és piac, a bazár és a templom között kapcsolat volt. A templom körül voltak a piacok. Volt egy középső piac is, egy központi bazár. A fesztiválok templomai az egész városra szóltak, de voltak olyanok is, amelyek negyedekhez vagy kasztokhoz kötődtek. Ezt előre nem tudtam, csak tudtam, hogy sok mindenféle dolog van. Engem az érdekelt, hogy ezt az egész helyzetet megfogjam ezeken a fesztiválokon, a rítusokon keresztül. A helybeli szó a pudzsa (púja) volt. Az első két évben ezeket nézegettem végig. Ebből írtam az első könyvet, a Play of the Qodsot (Östör 1980). Kiválasztottam a két istenséget. Durga istennő az egész rituális évnek és ciklusnak a közepén, házastársa Síva. A férfi és női jelleg is olyan helybeli kulturális logika, kulturális kategória volt. A rítus, ennek a fogalma, amire ez az egész épült. A fogalmak körül egész kulturális logika, szimbólumok és jelentések épültek ki. Ezeket az összefüggéseket a Durga-fesztiválokon lehetett látni. Mivel a helybeli mitológiában neki Síva volt a férje, de az csak egy vonalon. Más vonalon Sívának más oldalai is voltak. Ez olyan érdekes, az egyik a másikon belül levő, olyan, mint azok az orosz babák, de nem voltak elhatárolva se. Az ember ment, felvett egy szálat, amit akkor követett. Az egyik fesztiválról ment a másikra, egyik negyedből a másikra, egyik családból a másikba, egyik istenről a másikra, egyik évszakról a másikra. Egy év alatt hihetetlen körkép tűnt elő, amit nem lehetett értelmezni csupán Lévi-Strauss vagy Radcliffe-Brown alapján, vagy a politikai antropológia szerint. Nekem ez tetszett. Itt az úgynevezett valláson belül megkapta az ember az egész kultúrát és a társadalmat, és azon felül megvoltak a más területek - ahogy Victor Turner mondta: a társadalmi élet területei (domains or fields) -, azok is kirajzolódtak. Én inkább maradtam a fesztiválokon, mert a fesztiválokon keresztül láttam, hogy ki, mi és hogyan, ki mit csinál, mi történik az istennő éves ünnepségén. Rettentő részletesen végignéztem többször, mert hasonló dolgok voltak különböző évszakokban. Volt egy őszi Durga-, és volt egy tavaszi Durga-fesztivál. A rítusok struktúrája teljesen hasonló volt, de a mitológiai, társadalmi háttere teljesen más. Mi történik, ki mit csinál, kik a rituális specialisták, kik a résztvevők, ki van ott, ki nincs ott, mit csinálnak máshol ugyanabban az időpontban? Egy helyen végignéztem, és akkor körülrohantam az egész városon, hogy ki mit csinál, mikor és hogyan, melyik helyen mi történik. Ezt aztán a többi rítusokkal és istenekkel összevetettem. Kiderült, hogy vannak pudzsák, fesztiválok. A pudzsa bengáli - de szanszkrit eredetű - kifejezés, azt jelenti, hogy az isten tisztelete (worship performance). Nem jelent mást, mint kapcsolat a szenttel, de az millió vonalon lehetséges, mert rengeteg pudzsa van. Az is pudzsa, hogy az ember csak egy virágot tesz valami istenséget jelentő absztrakt ábrázolásra. Egy kéthetes fesztivál, amelyiken minden nap történik valami, és rengeteg pénzbe kerül, az is pudzsa. Engem ez rettentően érdekelt, tele volt a kezem ezzel. Lina viszont a muszlimokkal foglalkozott akkor. Ő teljesen másként látta a várost, mert ott volt a muszlim háttér a mughal összefüggésben, aztán a hindu többség. Hosszas terepmunkát végeztél egy nagyon bonyolult társadalmi környezetben, amiből kellett írni egy disszertációt. Mindig nagy kérdés a kutatás folyamán, hogy amit meg tud írni az ember, azzal elégedett, vagy nem elégedett. Be tudta-e fogni, amit látott? Hogyan tudta mások számára ezt közvetíteni? Hogy emlékszel erre, az eredményre?