Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Az „otthon" nyomában. Gordon Mathews: Global Culture/ Individual Identity. Searching for Home in the Cultural Supermarket (Fejős Zoltán)

hez kötöttség milyenségét, a lokalitásnak az identitáskonstrukciókban betöltött szerepét vizsgálják. így például Anthony Giddensszel szemben, aki a disembedding fogalmával a térhez kötöttség megszűnését hangsúlyozza (Giddens 199

1:1 7-20), egyre kevesebb szó esik a „lokalitás végéről"; inkább „összetettebb kulturális térré alakulásáról" (Tomlinson 1999:149; vö. 106-149) beszélnek. Az egyedi helyszínekről nyert friss adatok gazdagítják a globalizációról forgalomban lévő, sok esetben inkább csak feltételezéseken nyugvó, vagy az - imént idézetthez hasonló - általános tételek szintjén kifejtett elméleteket (vö. King, ed. 1991; Robertson 1992; Waters 1995 stb.). Ugyanakkor az összehasonlítás, a „globális" helyi tapasztalatának és értelmezésének különböző kontextusait összevető elemzése egyelőre jóval ritkább; Gordon Mathews könyve ilyen irányban jelent fontos előrelépést. A szerző személye a mai kor sajátos tükre. Olyan antropológus, akinek felkészültsége, háttere az intellektuális - tudományos, művészi - áramlatok irigylésre méltó keverékét képviseli. A személyes életút olyan tapasztalatokkal ruházta fel, melyek szinte predesztinálták a globalizáció és a lokalitás szövevényes viszonyának összehasonlító elemzésére. Személyre szabott munka. El is rémülhet az olvasó: csak így lehet/érdemes a kortárs kultúra kérdéséhez hozzányúlni? Mit szóljon az én generációmhoz tartozó kelet-európai, aki a helyi kötöttségek béklyójában felnőve már soha nem tehet szert a szerzőt jellemző kutatói adottságokra. Interjúk angolul, japánul és kínaiul; élettapasztalatok az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában, Hong Kongban; antropológiai felkészültség mellett a szerző mint félig-meddig amatőr dzsesszmuzsikus járatos a művészi, zenei életben is. Középosztályú amerikaiként elégedetlen volt környezete vallásos-spirituális közegével, ezért a keleti vallások felé, különösen a buddhista meditáció felé fordult, majd Japánban telepedett le, ahol a hagyományos bambuszfurulya (shakuhachi) művészetét megtanulva japán dzsesszzenekarokban játszott. Végül „lehiggadva" Hongkongban a kínai egyetemen lett az antropológia professzora. Mi az „otthon" ma? Milyen értelme lehet a mai gyökértelen világban az otthon fogalmának, tapasztalatának? Gordon Mathews esetleírásai ezt az alaphelyzetet mutatják be etnográfiai adatok sokaságával, hagyományos és nyugati ízlésű japán művészek, amerikai vallási vezetők - keresztények, New Age vallási csoportok, a tibeti buddhizmust követők-, valamint az „államváltozás" előtt álló hongkongi intellektuelek között. Módszerét a mélyinterjúk elemzése, egyéni azonosságminták rekonstrukciója, valamint a tanulmányozott közegből származó változatos dokumentációs forrásanyag feldolgozása és különféle események, rendezvények megfigyelése határozza meg. Nincs itt tér az egyes, önmagukban is komplex eseteket bemutatni, ezért a munka elméleti kereteit és mondanivalóját foglalom össze. A kulcskifejezés, a kötet alcímében is szereplő kulturális szupermarket. Tetszetős, divatos hangzású metaforának hat, pedig a kulturális elemzéshez jól használható belátást általánosít, melyet a mai globalizáció hívott életre. A szerző egy közkeletű nézetből indul ki: a kultúrát leginkább úgy tekintjük, mint amely meghatározott társadalmakhoz kötődik. A japánoknak japán, a franciáknak francia, az amerikaiaknak amerikai kultúrájuk van, és így tovább. Ugyanakkor tapasztalati tény, hogy a mai jóléti társadalmakban életünk bizonyos elemeit a globális kulturális szupermarketben - a kulturális piacról szerezzük be, legyenek azok ételféleségek, művészeti alkotások, vallási felfogások, identitásminták. Ezek a világban áramló kulturális termékek ma már szinte megkérdőjelezhe-