Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)
Tabló - Christian Bromberger - Denis Chevallier, ed.: Carrieres d'objets. Innovations et relances (Körösi Katalin)
KOROSI Christian Bromberger - Denis Chevallier, ed.: Carrières d'objets. Innovations et relances. Paris: Éditions de la Maison des sciences de l'homme, 1999. 224. p. /Mission du Patrimoine ethnologique - Collection Ethnologie de la France; cahier 13./ ^\ burgundiai kistermelők technikai újításaitól a tweedöltönyön át az iráni fodrászüzletekben használt ülőalkalmatosságból nagy értékű orvosi műszer részévé avanzsált székig tíz tárgy pályafutását mutatja be e kötet. Az esettanulmányok középpontjában azon innovációs vagy adaptációs technikák, valamint kölcsönhatások, átvételek kérdése áll, melyek e tárgyak átértékeléséhez, átértékelődéséhez vezettek. A társadalmi háttér, a „kedvező feltételek" puszta bemutatása mellett a szerzők megkülönböztetett figyelmet szentelnek a tárgyak szimbolikus használatának, illetve az azzal kapcsolatos manipulációs stratégiáknak - különös tekintettel a jelkép- és hagyományteremtésre -, egyesítve ezzel a technológiára összpontosító vizsgálódások és napjaink anyagi kultúrájával foglalkozó antropológia nézőpontjait. A technikatörténeti tanulmányok a francia etnológiában nagy múltra tekintenek vissza, a tudomány meghatározó személyiségei - köztük Marcel Mauss, André LeroiGourhan, Charles Perain - foglalkoztak a területtel. E meghatározó impulzusok ellenére a kutatások a hetvenes években némileg megfeneklettek: a vizsgálatok jórészt a vidéki kézműipar termékeire, a még fellelhető reliktumokra koncentrálódtak. Az ipari és posztindusztriális társadalmak tárgyi kultúráját, illetve a technológiai fejlesztések hatását és a mérnökök világát nagyító alá vevő szociológiai irányzat egyre jobban eltávolodott „az elveszett korok örökségét" kutató, egyfajta értékmentést végző etnológusoktól. Jó pár évnek kellett eltelnie, és több felhívásnak, programnak napvilágot látnia ahhoz, hogy a napjaink technikai kultúrája, az innováció kérdésköre polgárjogot nyerjen. E folyamatban kulcsszerepet játszott a Mission du patrimoine ethnologique I 992-es Átvételek és technikai újítások című programja, mely tíz tudományos műhely munkáját támogatta. 1995-ben nagyszabású konferenciára került sor, a kötetben szereplő írások többsége az ott elhangzott előadásokból nőtt ki. Mindemellett a hagyományos mesterségek kutatása sem került le a napirendről, sőt: a tradicionális technikák megőrzése - nemritkán újraélesztése - számtalan kérdést vet fel. Ezért a kötet második részében olyan írások szerepelnek, amelyek e „neotradicionális" kézművesség jelenségeit a mai fogyasztásközpontú, globalizálódó társadalom keretein belül értékelik és értelmezik. A Tárgyak és hálózatok címet viselő, első tematikus egység tanulmányai az innováció kérdéskörébe tartozó nagyon is sokféle jelenséget két fő aspektusból vizsgálják: egyrészt a tudás, a technika, illetve az emberek milyen mozgása, kölcsönhatása vezet az újító folyamatokhoz, másrészt hogyan fér meg mai világunkban egymás mellett a hagyomány és az újítás. Az átadás-átvétel, a szaktudás cirkulációjának jelenségét legközelebbről talán François-Xavier Trivière veszi nagyító alá, a saint-nazare-i ipari munkások