Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

Tabló - Gábor Kálmán: A középosztály szigete (Havasréti József)

HAVASRÉTI JÓZSEF Gábor Kálmán: A középosztály szigete. Szeged: Belvedere Méridionale, 2000. 152 p. I. A könyv több szempontból is felkeltheti a társadalomtudományok eredményei iránt érdeklődő olvasók figyelmét. Egyrészt bővíti a csekély számú, ifjúságszociológiával, ifjúsági kultúrával foglalkozó hazai szakirodalom körét, másrészt a Sziget Kulturális Fesztivál elemezésével hozzájárul az egyik legjelentősebb, sokat vitatott, sokakat véleményformálásra késztető hazai kulturális esemény alaposabb megismeréséhez. Ez azért is szükséges, mert a Sziget eddigi, nem a célközönség soraiból érkező megítélésének fő alapja a rendezvény médiavisszhangja volt, amely többnyire sablonokból építkezőnek és - sajnos igen gyakran - a Szigeten látható, hallható programok érdemi ismertetésének és kritikájának szempontját illetően inkompetensnek bizonyult. Gábor Kálmán szerint a Sziget kutatásának eredményei túlmutatnak a fesztivál jelentőségén, a Szigetet tulajdonképpen a rendszerváltás után nem sokkal beinduló gazdasági-társadalmi változások tükörképeként fogja fel. A szerző által még I 993-ban prognosztizált fordulat szerint a magyar társadalom „ifjúsági korszakváltás" előtt állt, és a korszakváltás a kilencvenes évek végére valóban végbe is ment, a Sziget közönség-összetétele, illetve az ott megfigyelhető szabadidő-eltöltési formák pedig- mint rész az egészet - éppen ezt modellezik. A középosztály szigete kötet koncepcionális hátterét a kritikai kultúrakutatás birminghami iskolájának nézetei alkotják, John Clarke és Tony Jefferson:/) munkásosztály ifjúsági kultúrái című tanulmányának fordítása pedig olvasható is a könyv függelékében. Első pillantásra indokolatlannak látszik ennek az - egyébként igen érdekes - cikknek a ^2 függelékbe való beemelése, hiszen egy meghatározott korszakhoz, a hetvenes évekhez ^ és annak két fontos szubkulturális stílusához, a módok és a skinheadek kultúrájához , kapcsolódik. A közlés gesztusa azonban többféle funkcióval is rendelkezik. Egyrészt tiszteletadás, hiszen Gábor Kálmán kutatásainak inspirálója, példaképe a „birminghami iskola", tehát a kritikai kultúrakutatásnak a Centre for Contemporary Cultural Studies (CCCS) által fémjelezett intézménye. (Az iskoláról lásd During I 996:1 59-1 66.) Másrészt Clarke és Jefferson szövege módszertani-szemléleti mintaként is szolgálhat a szubkultúrák- tehát a Szigettel kapcsolatban az egyik leggyakrabban említett társadalomtudományi fogalom - empirikus megközelítéséhez. Végül ez az írás körvonalazza azokat a Nyugat-Európában már végbement társadalmi-kulturális változásokat, amelyeknek a Magyarországon történő kibontakozása a kötet koncepciójának alapját képezi. 96 A kötet az ifjúsági kultúra kialakulását - a birminghami iskola gazdaságtörténeti ala-