Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

BALOGH SÁRA: Rádió utca 11., Székesfehérvár

ról. Egyértelműen tehát a hangsúly a lakások átmeneti jellegére, valamint a Rádió utcai lakásoknál sokkal emeltebb és jobb színvonalára került. Véleményem szerint a konténerterv mindenképpen az önkormányzat elhibázott lépésének tekinthető, hiszen nem számol sem alapvető emberi emlékekkel, jelképekkel vagy mintákkal, továbbá a konfliktus egyre inkább megtörtént elmérgesedésének bizonyítékaként értelmezhető. A konténer szó maga azonban feltétlenül kiegészült ezen ügy kapcsán egy újabb jelentéssel. Székesfehérvár Számomra már kezdetben is az ügy kulcsának, a rejtély megoldásának tűnt a konfliktus tényleges helyszíne, maga a város. Erről meggyőző bizonyítékként fogadtam el azt is, hogy bár az ország számos városában, településén is sor került már hasonló esetekre, a legnagyobb visszhangot mégis a Székesfehérváron lezajlott események kapták. Elképzeléseimet és hipotéziseimet a város jellegének bemutatásával szeretném alátámasztani, valamint megpróbálom érzékeltetni azt a speciális logikát, melynek döntő fontossága volt véleményem szerint az ügy kimenetelét illetően. Székesfehérvár a leggyorsabban fejlődő városa nemcsak régiójának, hanem az országnak is. Befektetők, külföldi vállalatok, bankok és kereskedelmi egységek jelentek megvagy telepedtek le a városban, melynek egyik legfontosabb előnyeként a fekvését, elhelyezkedését említik: a fővároshoz való közelsége mindig meghatározó volt. Az ipari park létrehozása, különböző üzlet-komplexumok kialakítása nem csupán a városban, illetve annak vonzáskörzetében lakók életszínvonalát emelte meg azáltal, hogy tartósan munkahelyet biztosított számukra, hanem a városi önkormányzat pénzügyi hátterét is kiegyensúlyozottá, a várost pedig „gazdaggá" tette. A város pénzügyi hátterének köszönhetően megengedhette magának, hogy elsődlegesen a belváros területére kiterjedő városrendezésbe kezdjen. Ennek során újította fel fokozatosan a belvárosi műemlék jellegű épületeket, kövezte ki a Fő utcát, illetve az Országalma körüli teret. A városrendezés egy másik, ezekkel párhuzamosan megtett lépése pedig a különböző „veszélyzónák" felszámolása, illetve rendbetétele. (Ennek egy mai napig tartó folyamatát láthatjuk a piac - Alba Plaza - buszpályaudvar körüli események és történések meglétében.) Egy nyugodt, a már említett okok miatt kialakult felső középosztály számára megfelelő környezet kialakítása volt a cél, ennek elérése érdekében azonban azokat a problémás területeket kellett megszüntetni, mint amilyen a Rádió utca is volt. Székesfehérvár a fejlődés és a sikeresség szimbólumává vált: az egykori koronázási és temetkezési hely nemcsak múltjával, hanem egyre inkább a jelenéve! került az érdeklődés középpontjába. Abban a periódusban, mikor majdnem minden belföldi hír az „Európához történő felzárkózásról", „Európához való csatlakozásról" és az „európai értékeknek és normáknak való megfelelésről" szól, Székesfehérvár joggal lehetett példaértékű országos szinten is. Egy ilyen városban került sor a már ismertetett eseményekre. Az ellentmondásosság, mely egyértelműen érezhető volt a várost illetően, kezdettől fogva befolyásolta a konfliktus alakulását. Egy gazdag önkormányzat, egy gazdag város nem tud, de legfő-