Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Etnoszemiotika és kommunikáció. Imre Gráfik: Signs in Culture and Tradition (Niedermüüer Péter)

NIEDERMÜLLER PÉTER Etnoszemiotika és kommunikáció Imre Gráfik: Signs in Culture and Tradition. Szombathely: Savaria University Press, 1998. 259 p. Tetszetős formájú kis könyvben jelentette meg a Savaria University Press Gráfik Imre szemiotikai tanulmányait. Az írások egy része I 975 és 1997 között Magyarországon vagy külföldön már megjelent, de találhat az olvasó a kötetben néhány első közlést is. A kötet egy elméleti jellegű bevezető tanulmánnyal indul - Non-verbat communication of folk culture -, amelyben a szerző széles, de meglehetősen általános áttekintést ad arról, hogy az úgynevezett nem verbális jelek, illetve kommunikáció milyen szerepet tölt(ött) be a népi kultúrában. Noha a példák, illetve az argumentáció meggyőző, a szerző adós marad a talán legfontosabb kérdés megválaszolásával: van-e bármiféle elméleti különbség a népi, illetve a „nem-népi" kultúra etnoszemiotikai vizsgálatában? Másként fogalmazva, mi az elméleti különbség az etnoszemiotika, illetve általánosabb értelemben a kultúra szemiotikája között? Az alapos és jól tájékoztató elméleti tanulmányt követően Gráfik Imre három nagyobb tematikus egységbe csoportosítja írásait, amelyek bár különböző témákkal foglalkoznak, de lényegében mindegyik az „anyagi kultúra" valamely részterületét vizsgálja. Az első rész -Sign in Place of Word - teljes egészében a tulajdonjegyek szemiotikai elemzésével foglalkozik. A második részben - The Meanings of Place - a térhasználat, illetve a népi építészet szemiotikai szempontú elemzéseivel találkozhat az olvasó. Végül az utolsó tematikus egység - The Message of the Objects -a tárgyak és az anyagi kultúra szemiotikájával kapcsolatos tanulmányokat tartalmaz. Aki ismeri Gráfik Imre eddigi munkásságát, illetve tanulmányait, a könyv olvastán nem fog különösebben meglepődni. Az írásokat ugyanis a Gráfikot korábban is jellemző alaposság, kiterjedt etnográfiai ismeretek, a részletek iránti érdeklődés, illetve az a törekvés jellemzi, amely a hagyományos néprajz által termelt empirikus tudást a modern társadalomtudományok módsze- 3 révei igyekszik elemezni. Ezen a ponton külön alá kell húzni azt az elméleti és módszer- rjs tani józanságot, amelyről Gráfik írásai tanúságot tesznek. Határozottan kerüli el ugyanis * a szerző azokat a csapdákat, amelyek a szemiotikai elemzést, a jelek és jelrendszerek kutatását dilettáns szimbólumkutatásokká változtatják. Gráfik megmaradt a társadalmi valóság konkrét területeinél, s ebből következően a jeleket és szimbólumokat is társadalmi produktumoknak tekinti. Bevezető tanulmány végén egyértelműen fogalmazza meg saját alapállását, amikor arra szólít fel, hogy a jeleket a mindennapi élet keretein belül kell tanulmányozni, elemezni, ott ahol az embereket a jeleket használják. Ez a szemlélet az egész kötet egyik legfontosabb elméleti üzenete. Ennél problematikusabbnak látszik az a törekvés, illetve megközelítés, amely az egész kötetet átitatja, s a különböző témájú írásokat összetartó teoretikus vázat alkot. Gráfik 345