Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

ZEMPLÉNI ANDRÁS: Hallgatni tudni. A titokról és az etnológus mások életébe való betolakodásáról

Umár az orvosi rendelőben a támadás másnapján Zempléni András videofelvétele ellentámadásra, mint ezek sötét céljainak megvalósítására. Az a könnyedség, ahogyan a varázsló ezeket az egyébként szövetzacskóban tartott szarvacskákat a kliensei előtt manipulálja, egyik jele annak a pragmatikus szerepüknek, amelyet a szóban forgó hiedelem megalkotásában játszanak. S most következzék az I 992-ben ismert egyik „modell" bemutatása. A közönséges támadó, miután kieszelte tervét, kezébe veszi so/.'yuját, hozzátesz gyógyító hatással rendelkező leveleket és egy csak általa ismert titokzatos „kis dolgot". Kántálásba kezd, nevén nevezi ellenségét, és mutatóujjával - mint ahogyan Kamarikon tette, amikor a mágikus lövedék becsapódási pontját azonosította - elrepíti a „kis dolgot". Az pedig léggyé, méhhé vagy egyéb rovarrá változva sebesen az áldozat felé repül. A támadó ezután jamleveleket rejt kunyhója tetejének hézagai közé, majd aludni tér. A levelek nesze jelzi a „kis dolog" visszatértét, ami azt jelenti, hogy azonosította a célt: ha a „méh visszatért", az áldozat helyét megtalálta. Támadásra azonban még nem került sor, hiszen a „kis dolog", a méh csak a sofiyu úgynevezett keresőfeje. A támadás detonátora az őzszarvon végzett vörös kakasáldozat, ami után a támadó már nem tud visszalépni, „rakétáját" már nem tudja hatástalanítani: a célpont vagy ő lesz, vagy kiszemelt áldozata. Egyesek azt állítják, hogy az áldozati állat vérével bevont sofiyu vérezni kezd, amikor a láthatatlan lövedék a célpontként meghatározott személy testébe hatol. Hatását méreg módjára fejti ki: az áldozat vére először „keserűvé" válik, majd összesűrűsödik, és keringésében zavar támad. „Felmegy a szívbe", ez halált okoz, ha nem jön sürgős segítség. Azt hihetnénk, hogy Cannon egy régi teóriájának egyik változatával van dolgunk, amely a félelemnek a szimpatikus idegrendszerre gyakorolt hatásairól szól, s ennek a felfokozott működése és szétesése gyógyíthatatlan elváltozásokat okozhat a keringési rendszerben.

15 Akárhogy is van, így már jobban érthető, hogy az Umár által kihányt vagy kiköpött vérrög miként alkotja a rejtett támadás legfőbb testi titokjelét. A támadás elméletileg két fázisban megy végbe: először becélozzák az áldozatot a „keresőfejjel", amely az azonosítást hanggal (a jamlevelek zizegésével) jelzi vissza, majd következik a tényleges támadás, melyet a sofiyun végzett állatáldozat indít el. A mágikus működés e kettős szerkezetét kétféleképpen értelmezik. Egyesek szerint a töltet nélküli „keresőfej" elküldése az ellenfél mágikus erejének felmérését szolgálja, amelyet a támadónak semmiképpen nem szabad alábecsülnie. Mások szerint a feltételezett (visszaérke-