Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában

ve! családtagjait fenntartja. így a férfiidentitás egyik domináns eleme az, hogy milyen a viszonya a munkához. A dolgosság, az ügyesség, a kitartás a vadászatban és a halászatban fontos férfierények. Nem véletlen, hogy bár a vaszjugáni hantiknál nem volt sosem kimondott férfiavató rítus, ennek szerepét a fiúgyerek első vadászata töltötte be. Ozernojéban ekkor olyan áldozatot hoztak a Vízi-szellemnek, amelyet életében többször nem. A hétköznapi megítélésben igazán férfinak az számít, aki ölt már medvét. Hasonlóan fontos az első jávor elejtése is: ez volt az egyetlen alkalom a múltban, amikor valaki közvetlen az Egistennek áldozhatott (Nagy I 999:77-78). A szerepe ma is felismerhető, hiszen az egyik vadászra a háta mögött rendszeresen rálegyintenek, mert micsoda vadász az, aki még egy jávorszarvast sem ejtett. Ebben a kontextusban az alkohol romboló hatású, elfogadhatatlan dolog, mely lehetetlenné teszi, illetve megnehezíti a férfi e feladatának teljesítését. Más szempontból a férfiidentitás integráns része az alkohol: a múlatás, a duhajkodás, a „belevalóság" hasonlóan fontos férfi-attribútumok. A legénnyé válás útjára lépett fiút úgy jellemzik, hogy „már megissza a vodkát is". Minden férfi kell hogy tudjon felmutatni nagy részegséget is ahhoz, hogy elfogadják a férfitársadalomban. Nem véletlenül a férfiak beszélgetéseiben a vadászat mellett a leggyakoribb beszédtéma az alkohol, a lerészegedés. Tehát a férfiidentitás nagy szerepet játszik az alkohol kettős megítélésében, bár a nők is isznak, hasonlóan nagy százalékban, mint a férfiak. Ez annakellenére így van, hogy a társadalmi norma szerint a nők nem vagy csak ritkán ihatnának vodkát. Ahogy a konzervatív, hanti normát tartó asszonyok nem gyújtanak, nem gyújthatnak rá (idegen) férfi jelenlétében cigarettára, úgy igazából nem is ihatnának előttük. Ezért az idős asszonyok eleinte nagy szabódások közepette fogadják csak el, majd egyre jobban megmámorosodva ez már nem okoz semmilyen problémát. A női viselkedési normák közt nincs helye az alkoholnak, ezért a női alkoholfogyasztás öndefiníciós válsággal is jár. Helye van benne viszont az alkohol elutasításának, hiszen ez a nőiesség, az asszonyiság akadálya lehet: nemegyszer a család ellátását, a gyermekek nevelését akadályozza. A vodkához kapcsolódó nemi normák jelennek meg pregnánsan annál az asszonynál, aki elmondja, mikor gyereket várt, mindig azt akarta, lánygyereke szülessen. „Ne adja ég, hogy fiú legyen, aki mind bűnöző és alkoholista."

7 Az alkoholnak van még egy tulajdonsága, mely valamelyes pozitív szerepet tulajdonít neki: a komikum.

8 A részeg ember viccek alapja, tréfák gyártója és szenvedő alanya. Egy absztinens család időnként meghív, megvendégel egy alkoholistát, csak azért, hogy „hadd röhögjünk rajta egy kicsit". Az ilyen megítélés, az ilyen népszerűség azonban egyben alacsony társadalmi státust is jelent, gyakorlatilag mindenki megveti, megszólja. Vodkakultúra: ivás a szokásokban, az ivás szokásai A vodka, az alkohol tehát definíciónk szerint kulturális elem, és mint ilyen, természetesen szerepet játszik a hantik szakrális kultúrájában is. Az alkoholhoz való viszonyulás elválasztja a szakrális és a profán világot, befolyásolja annak kapcsolatát. Az alkohol egyrészt kirekesztődik bizonyos vallási helyzetekből, mert például jósolni nem lehet részeg embernek.

9 Más esetekben pedig segít a két szféra elkülönítésében, szabályozza az