Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

FRAZON ZSÓFIA: Az ördögszövetség mint büntetőügyi igazság és létrehozásának mechanizmusa

ítélet szövege, de így is találhatóak olyan esetek, amikor az ördögszövetség részét képezi a beismerő vallomásnak, de az ítélet nem máglyahalál (Frazon 1999), hanem enyhébb, például a város vagy uradalom területéről való kiűzés. De ennek a fordítottjára is van példa, amikor nem esik szó a vallatás során sem az ördögről, sem a vele kötött szövetségről, csak a vádlott rontásairól, az ítélet mégis máglyahalál. Az, hogy valakit a per során boszorkánynak ítéljenek a rontásai alapján, anélkül hogy az ördöggel való kapcsolatáról vallatnák, nemcsak Magyarországon, hanem egész Délkelet- és Kelet-Európa területén megtalálható jelenség volt (Pócs I 992). Összefoglalás A Praxis Criminalis kínvallatás menetére és körülményeire vonatkozó tételei alapján a következő ábra rajzolható meg (lásd I. ábra). A rajzról látható, hogy a kínvallatás alól a kézikönyv szerint sok „kijöveteli lehetőség" adódott. Az egyik „dobozból" a másikba vezető utat aprólékos bírói körültekintés irányította - mint az a fenti fejezet alapján látható azt a látszatot keltve, hogy az események irányítója maga a vádlott, pontosabban a vádlott beismerő vallomása. A modell „bejárásának" nagyon sok lehetséges útja van, ami „igen-nem" oppozícióval irányított, ahol az „igen" egyenlő a vádlott közreműködésével, a „nem" pedig a bíróság által felkínált lehetőség elutasításával. A vádlott minél inkább a modell belsejébe került, annál inkább megerősítette bűnösségét. Egy jelenség modellezése mindig sok veszélyt rejt magában. A modellekkel szemben a leggyakoribb vád, hogy túlegyszerűsítik a jelenséget. Ez valószínűleg így is van. A boszorkányüldözés esetében használt kézikönyv jelentősége - a hatóság számára - a modell állításában rejlik. Egy átfogó vizsgálat szempontjából legfontosabb a modell és a valóság (a modell megvalósulása vagy meg nem valósulása) közötti viszonyrendszer szemügyre vétele. Ebben az írásban erre nem vállalkoztam, de néhány ponton jeleztem azokat a lehetséges eltérési módokat, amelyek a perek vizsgálata során már eddig is adódtak. A teljes vizsgálat esetében nemcsak azokat a pereket kell a vizsgálat tárgyává tenni, amelyekben megtalálható az ördögszövetség képzetrendszere, hanem az összes olyan esetet, amelyben a kínvallatás az igazság kiderítésének végső megoldása. A magyarországi gyakorlatra vonatkozóan sok tanulsággal szolgálhat, ha a perek „valóságát" összevetjük a beismerő vallomáshoz vezető, a Praxis Criminalis által felkínált utakkal. Amennyiben a modell érvényesül, az azt jelentené, hogy a modell ismert volt, a hatóság a gyakorlatban alkalmazta. Viszont ha nem ez látszik megvalósulni - és ez a valószínűbb -, akkor a vizsgálat tárgyát a különbözőségek és azok okainak feltárása jelenti. A vizsgálat egy további lehetősége az összes kínvallatást tartalmazó per összevetése azokkal az esetekkel, amikor az ördögszövetség képzete szerepel büntetőügyi igazságként, ami alapján a bíróság ítéletet hoz. A legfontosabb kérdések és legfontosabb válaszok a vizsgálat ezen szintjén kerülhetnek elő. Erre az átfogó vizsgálatra jelen tanulmányban nem vállalkoztam, egyelőre az értelmezési lehetőségek körét próbáltam feltérképezni.