Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)
FRAZON ZSÓFIA: Az ördögszövetség mint büntetőügyi igazság és létrehozásának mechanizmusa
latainak vizsgálata. 2 Más vizsgálati lehetőséget kínál az ördöggel kapcsolatos képzetek boszorkányperek kontextusára vetítése (Cohn I 994; Dinzelbacher I 988) és a boszorkányperek hivatalos ördögszövetség képzetei mellett a néphitben megtalálható ördögszövetség-elképzelések elterjedésének kutatása. 3 Fausttal kapcsolatban a középkori előzmények, a Faust-monda kialakulásának és németországi átalakulásának körülményei, a motívumok szájhagyományba kerülésének lehetséges módjai a magyar kutatások számára is fontos megállapításokat tartalmaznak. 4 Hasonló, a népi kultúra és elit kultúra határán mozgó vizsgálatok az ördögszövetség képzetének tekintetében Magyarországon még váratnak magukra. A magyar szakirodalomban már a múlt század végén jelentettek meg vizsgálatokat Faust alakjával kapcsolatban, amelyek az ókori és középkori források vizsgálatán keresztül közelítik meg a fausti ördögszövetség-képzetet (Heinrich 1886; 1888; 1909; Tolnai I 963). Az első részletes, magyar nyelvű összehasonlító tanulmányt Vásárhelyi Judit készítette el, aki a német vizsgálatok eredményeit összevetette a Szenei Molnár Albert nevéhez kapcsolódó mondakörrel (Vásárhelyi I 977). A néprajztudomány is elvégezte a maga összehasonlító vizsgálatait (Ortutay 1988; Erdész 1993; Dömötör 1989; 1992), de áttekintő, összefoglaló, elemző tanulmány nem készült a témában. Ezek a vizsgálatok elsősorban a hasonlóságok, különbségek, az átadások és átvételek rendszerén belül mutattak fel eredményt az ördög-ember kapcsolat szempontjából. így van ez a hiedelemrendszer, a népi demonológia és a hivatalos egyházi demonológia közötti kapcsolatok feltárása esetében is, ahol az elit és a populáris kultúra dialógusa kerül előtérbe. Ezek a vizsgálatok nagyon sok hasznos megállapítást és fontos következtetést állapíthatnak meg egy képzetrendszer változásával kapcsolatban, de egy nagyon fontos dolgot figyelmen kívül hagynak az értelmezéskor. Mégpedig azt, hogy a boszorkányperek ördögszövetség-képzete alapvetően különbözik minden más forrás ördögszövetségképzetétől. Ez a másság tulajdonképpen az a szituáció, amiben a képzetrendszer megjelenik, azaz a kínvallatás vagy tortúra. Ezért választottam tanulmányom témájául a kínvallatás intézményrendszerének vizsgálatát, és ezen belül is azokat az eseteket, ahol a kínvallatás hatására az ördögszövetség képzete a beismerő vallomásban megtalálható. Azért az ördögszövetségé, mert ez az a büntetőügyi igazság, amelynek megléte - elméletben - halálbüntetést von maga után. A Praxis Criminalis ezt a következő módon fogalmazza meg: „Mivel a valódi mágia gonosztette az ördöggel kötött egyszerű, vagy bonyolult szerződés révén az embereknek a megrontására történt, vagy azokat a mágusokat, a keresztény hit megtagadása mellett magukat az ördögnek adták át, vagy azokkal testileg egyesültek - jóllehet mágikus gonosztetteikkel senkinek nem okoztak kárt - tüzhalálra kell ítélni." (Praxis Criminalis LX. cikkely 5. §; Sugár, szerk. I 987:248.) A paragrafus kétféle modellt határoz meg a szövetségkötés és a rontás motívumának szerepeltetésével. Az első esetben az ember szövetséget köt - egyszerű vagy bonyolult módon - az ördöggel, és ezt azért teszi, hogy más embereknek kárt tudjon okozni, rontást tudjon végrehajtani. A másik lehetőség a szövetség jellegét határozza meg részletesebben, a következő elemek felsorolásával: szövetség révén a keresztény hit megtagadása, az ördög imádása és az ördöggel folytatott szexuális viszony. Ebben a második esetben a károkozás és a rontás nem szerepel lényeges elemként. Visszafelé úgy lehet összefoglalni, hogy két esetben ítélhettek valakit halálra: ha szövetsége volt az ördöggel, és rontott - ekkor a rontáson volt a fő hang-
