Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

FRAZON ZSÓFIA: Az ördögszövetség mint büntetőügyi igazság és létrehozásának mechanizmusa

FRAZON ZSÓFIA Az ördögszövetség mint büntetőügyi igazság és létrehozásának mechanizmusa A tanulmány azokat a modelleket vizsgálja, amelyeket a Praxis Criminalis - Magyarországon a boszorkányüldözés valószínűleg legjelentősebb kézikönyve - kínált fel a kora újkori bíróságok számára a rontással perbe fogott vádlottakkal szemben. Az elemzés középpontjában a kínvallatás szerepének és funkciójának vizsgálata áll az igazság megalkotásának és bizonyításának rendszerében. A legnagyobb hangsúlyt a kézikönyv büntetőper során betöltött szerepére helyeztem, és arra, hogy milyen vizsgálati mintákat és milyen mértékű autonómiát biztosított a bíróságnak. A tanulmány - amellett hogy foglalkozik azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolták a bíróságot a kézikönyv követésében vagy az attól való eltérésben megkonstruálja egy lehetséges módját annak, ahogy a kínvallatás intézménye a Praxis Criminalis paragrafusai mentén működött. Ördögszövetség. Források, tudománytörténeti kitekintés i~\z ördöggel szövetséget létesítő ember képzete nem a boszorkányperek kontextusában jött létre, hanem már egy régóta létező motívum, a boszorkányüldözés hatására új kontextusba került, ahol egy tudatosan felépített és megkonstruált rendszerben - a boszorkányperek tortúra alatti vallatásában - átalakult, és különös jelentőséget nyert. Ahhoz, hogy a boszorkányperekben található ördögszövetség képzetének a szerepe, jelentősége, átalakulása és regionális különbségei érthetővé és megmagyarázhatóvá válhassanak, más forrásokban található képzeteket is a vizsgálat tárgyává kellett tenni. TeY háta 16-18. századi magyarországi boszorkányperek vizsgálatán túl a I 7-18. századi « Faust-monda hagyománya és a 19-20. századi ördög-ember kapcsolatot ábrázoló hiedelemmondák és hiedelemközlések szövegei is sok új vizsgálati szempontot vetnek fel az ember-ördög kapcsolat szempontjából. Ember és ördög kapcsolata és az ördögszövetség motívuma nagyon sok oldalról ;rs megközelíthető jelenség, a szakirodalomban is sokszor és sokféleképpen próbálták már vizsgálni (Caro Bajora 1967:93-124; Dinzelbacher 1988; Dülmen l990;Nola I 997; Pócs I 992; Rüssel I 985). Fontos kategória az eredet kérdése, amely a nemzetközi és a magyar szakirodalomban is jelentős kutatásokat eredményezett.

1 Sem a műfajközi, sem a műfajspecifikus vizsgálatok nem hagyták figyelmen kívül az eredet kérdését, még ha csak az utalás szintjén is. A nemzetközi szakirodalom műfajspecifikus vizsgálatai közül ta23 Mm legfontosabbak közé tartozik a kora újkori teológiai irodalom és a mondák kapcso-