Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Szemináriumi dolgozatok Tübingenből. Ulrich Hägele-Gudrun M. König, Hrsg.: Völkische Posen, volkskundliche Dokumente (R. Nagy József)

R. NAGY JÓZSEF Szemináriumi dolgozatok Tübingenből Ulrich Hagele - Gudrun M. König, Hrsg.: Völkische Posen, volkskundliche Dokumente. Hans Retzlaffs Fotografien 1930 bis 1945. Marburg: Jonas Verlag, 1999. 240 p. Szinte kényezteti a társadalomtudományok vizualitással foglakozó szakembereit a német Jonas Könyvkiadó. Sorra jelenteti meg képeskönyveit, illetve a vizuális antropológusok részéről közérdeklődésre számot tartó munkákat. Tavalyi kiadványuk a tübingeni Ludwig Uhland Intézet Empirikus Kultúratudományért kutatócsoportjának munkálatairól ad hírt. A veretes szervezetnév huszonegy egyetemi hallgatót (egy szeminárium résztvevőit) és oktatóikat, azaz a könyv két szerkesztőjét, illetve egy külső szerzőt takar. Ennek tükrében már nem is tűnik olyan furcsának sok dolog, ami a kötet első átlapozásakor rögvest szemet szúrt. Nevezetesen hogy miért a női nem képviselői teszik ki a szerzők döntő többségét, miért többszerzős (két, illetve három fővel) az írások fele, s azok miért olyan nyúlfarknyiak? A szövegek átlagos terjedelme 3-6 oldal, ami az igencsak szűkösre vett szövegtükröt, illetve a nagyméretű képeket tekintve nagyon kevés. Csupán két jelentősebb terjedelmű írás található a könyvben, a szerkesztők bevezető szövege,

1 illetve egy női szerzőhármas munkája. A technikai szerkesztést, a tipografálást, illetve a fotográfiai munkálatokat is a hallgatók, a kutatócsoport tagjai végezték. A bevezetővel együtt 18 írást olvashatunk a könyvben. Ebből egy - a bevezető - a szerkesztőké, kettő pedig a „vendégé", Katrin Weberé. A könyv jó egynegyedét a technikai és a tartalmi melléklet teszi ki. Található egy képes, címekkel és leltári jelzettel ellátott jegyzék a Tübingenben található Retzlaff-fotókból, részletes Retzlaff-bibliográfia, a felhasznált képek forrásjegyzéke, illetve a hivatkozott irodalom jegyzéke, amely duplum, mert ezeket már a hivatkozásokban nagyon precízen a és egyértelműen azonosíthatóan közlik az egyes tanulmányok szerzői. A két oktató-szerkesztő közül Ulrich Hagele az ismertebb s egyben színesebb személyiség. Eddigi munkái közül feltétlenül említést érdemel Fotodeutsche című munkája (Hagele 1998), mely a németekről Franciaországban alkotott képek ikonográfiái elemzésére vállalkozott, s nem hagyható ki az 1960-as évek motorkerékpáros-kultúrájáról szóló könyve (Hagele I 997) sem. Ez utóbbi a társadalomtudományi művekhez képest példátlan sikert ért el a könyvpiacon, hiszen mára már majdnem minden motoros életformát élő-képviselő személy könyvespolcán megtalálható. A szerkesztőpáros másik tagja, Gudrun M. König jóval szerényebb szakmai múlttal rendelkezik, mely elsősorban kultúr- és tudománytörténeti szempontból mondható jelentősnek (König I 996). Hageléhez hasonlóan König is aktív tübingeni egyetemi oktató,