Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

TÖRŐ TIMEA: „Add neki az erőt, ha kéri!..." Mai otthon szülési szokások Magyarországon

ember az élménybe, de van, hogy nem mernek belemenni a szorosba - úgy képzeld el, hogy vannak ilyen koncentrikus körök, vagy homokórát is elképzelhetsz, vagy ahogy jön át a gyerek a szoroson... szóval ahogy mennek bele, az félelmetes lehet, mint egy halálközeli állapot, ehhez támasz kell... ilyenkor nagyon szoktam érezni testileg is, amit ők éreznek." Tapasztalataim szerint ezen túlmenően még más szociális szerepeket is tulajdonítanak a szülésznő személyének. így gyakran mint „anya" vagy „barátnő" van jelen, és szinte minden interjúban felbukkan a szülésznőnek tulajdonított szerepeknek egy további szintje is. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a szülés közben gyakran élnek át módosult tudatállapotot a nők, gyakran egyfajta transzállapotban vannak. Ettől függően látják a szülésznőt „beavató sámánnak", „szentnek", de legalábbis valamilyen természetfölötti érzékekkel megáldott embernek. Mind a hazai, mind a külföldi néprajzi és antropológiai irodalomban több helyütt találhatunk erről a jelenségről leírásokat. Ezek szerint (például Hanesch 1990:428) a bába lehet veszélyes (ha nem kapja meg a kellő tiszteletet), illetve mély tiszteletet kiváltó ember, hiszen szüléskor, azaz egy átmeneti, veszélyeket rejtő állapotnál van jelen, amikor mind a szülő nő, mind az újszülött sérülékenyebb. A szülés mint átmeneti állapot A szülés átmeneti állapot, melyben az egyik szociális státusból a másikba lép át a szülő nő, s ennek az aktusnak az adott közösségre nézve is jelentősége van. Ebben az állapotban a jelen lévők tisztátalanok, vagy azzá válhatnak, ezzel befolyásolva a csoport életét (lásd például Stewart 1993:215, Vinkovics 1995:147, Okely 1996:7). Az átmeneti jelleg és az átmenet van Gennep-i szakaszai (Fejős I 979) - elválasztás, elkülönülés, integrálás - a természeti népek és a kórházak szülési szokásainak kulturális antropológiai megfigyeléseiből láthatóak. A határokat például a tisztasági szabályok, tabuk betartása, intézményi szülés esetén a kórházi betegstátusba való felvétel, a vajúdóból szülőszobára, majd a szülészetre szállítás is jelzik. A szülési folyamat megállhat, ha az adott környezetben van akadályozó tényező, mint például az otthoni szülést helytelenítő leendő nagyszülők jelenléte a lakás másik szobájában. Gyakran számolnak be arról, hogy a már egy éjszakán át tartó szülés akkor indul meg igazán, amikor a nagyszülők reggel már elindultak a munkahelyükre, vagy amikor a nagyobbik gyerek éjszaka vagy délután éppen alszik. A fizikai akadályok nagyon ritkák (például téraránytalanság), melynek valószínűleg az oka az, hogy nagyon szigorú szelekció után juthatnak el a nők az otthoni szülésig. Akinél valamilyen előre látható probléma felmerül, azt a szülésznő nem vállalja el, hiszen nincs megfelelő háttérkórház, ahol komplikációk esetén ellátnák őket. Egészen a szülés időpontjához közel is (a 36. héten, az ultrahangos vizsgálat eredményeitől függően) előfordulhat, hogy az addigi terveket feladva mégsem lehet otthon szülni. Ezeket a szülők már a szülésznővel való kapcsolatfelvétel elején megtudják, és ezzel együtt vállalják a készülődést. Az átmeneti állapotok más jellegű élményvilága teljesen egyértelmű. A szülés különlegesen nagy élményt jelentett az anyák életében. A beszélgetések során is majd-