Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

TÖRŐ TIMEA: „Add neki az erőt, ha kéri!..." Mai otthon szülési szokások Magyarországon

ami a tolófájás!... de én semmit nem akartam, csak négykézláb feküdni, az volt a leg­jobb... a legjobb dolog az volt, hogy felsőtestem az ágyon és az ágy előtt térdelek és rá­támaszkodom az ágyra... próbáltam guggolni, de Bálint nagyon nagy súlyú volt, vala­hogy az sem volt jó, az ilyen szétiepesztő érzés volt... és el nem tudom képzelni, hogy hanyatt fekve hogyan tehet szülni és az az, amit nem kívánsz, de egy porcikád nem kí­vánja... az tényleg az orvosoknak van kitalálva az a hanyattfekvős póz!" Minden nő megtalálja a neki megfelelő pozíciót: „...guggolva szültem, volt egy ilyen bordásfal, ami gyerekkoromból maradt, ott kapaszkodtam. Az első szülésnél a kádban voltam." Az alábbi interjúrészletből egyrészt kiderül, hogy van, akinek négykézláb térdelve kényelmes szülni, másrészt az, hogy az előzetesen kialakult kognitív kép (szülni teljes higiéniában lehet csak) és az azzal való szembehelyezkedés miként találkozik: „...a leg­végén kimentünk a konyhába, hogy csináljunk ennivalót - a férjem az egész lakást fertőt­lenítette, mert ő orvos gyerek, csak a konyhát nem - és végül a konyhában született meg... olyan volt, mint egy hatalmas erő, így lezúdított a földre, négykézláb szültem meg a gye­reket, és akkor már nem tudtam volna fölállni, úgy éreztem, hogy a földhöz vagyok ra­gasztva..." A kórházi szülések helye nem kérdéses. Otthon szülések esetében azonban a szülés helyszíne a lakáson belül egyénenként változik. Mindenesetre lakás, valakinek az ottho­na, bár nem mindig a szülőké. Ez az otthon gyakran egy budapesti belvárosi bérház emeletén található. És mivel élményeiben legalábbis „természetes" szülésekről van szó, többször eredményezett nehézségeket a „természethez való alkalmazkodásban". így kerülhet például a méhlepény a hűtőszekrény fagyasztójába, mielőtt el lehetne ásni valamilyen kertben. Az otthonnak számos kedvező tulajdonsága van, így például az, hogy az ember tudja, mit és hol találhat benne, minden a saját tulajdona: „...jó volt az, hogy mindent isme­rek, minden az enyém... hogy otthon az ember maga az úr, hogy nem kell mindenért engedély kérni. " A szülés helyszíne lehet a Születésház is, amely mellett a tapasztalat szerint azért döntenek, mert ott nem választják el az anyáktól az újszülöttet; támogatják az egye­dülálló anyákat; a kisbabák úgy születnek, ahogy a szülők akarják; végig jelen van a szü­lésznő; szükség esetén orvost is hívnak; császármetszésre csak akkor kerül sor, ha arra valóban szükség van; az apákat is felkészítik a szülésre; a szüléshez szükséges műsze­reket nem látható helyen tartják; csak olyan emberek vannak jelen, akiket az anya akar. „A jelenlévők megtanulnak olyan módon támaszkodni egymásra, ahogy azelőtt soha. Megtanulják, hogy a szülés nem félelmetes, rémisztő dolog, hanem együttes munka, ami olyan öröm, amely semmi máshoz nem hasonlítható." (Részlet a Születésházról készült szórólapból.) Szülés után A kórházban az anyák még két órát a szülőszobán tartózkodnak, sok helyen már gyer­mekükkel együtt. Ez idő alatt megszületik a méhlepény, az orvosok összevarrják a gát­sebet, a kisbabák jó esetben azonnal szophatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom