Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

SZÖVÉNYI KATALIN: Egy kőszegi szabómester házának népe

Társadalmi elismertségéhez azonban kevés lett volna csupán iparos karrierje. Hozzájárult ehhez vagyona és házassága, illetve utódai révén is egyre gyarapodó kapcsolatrendszere. Az 1910-es évek öregjei fiatalságára, nősülésére emlékezve már mint a gazdag Dreiszkert emlegették - e megnevezés hátterében vajon állítólagos öröksége vagy korai önállósulása, prosperáló szabósága állhatott? -, aki a nála öt évvel fiatalabb, özvegy postamesternő édesanyjával és négy testvérével a közeli Alsócsömötén élő Kováts lányt, a szép mester Matildot vette nőül. Házasságkötésükre I 881 -ben került sor, ami által az ökrösgazda fia rokonságba került kőszegi és környékbeli jegyzőkkel, pedagógusokkal; házában gyakori vendégek lettek a városban élő, Kőszeg Alsóvidékén birtokos nemesek. Ferenc és Matild első gyermeke, Gizella még házasságkötésük évében megszületett. Két év múlva Teréz lányuk jött a világra, aki azonban öccse, Kálmán születésének évében, I 885-ben meghalt. A legkisebb Dreisziger - mert a gyerekeket már így anyakönyvezték édesapjuk névváltoztatása miatt - 1887-ben született, és a Mária nevet kapta. A szülők mindhárom gyermeküket taníttatták. A lányok ugyan a későbbiekben soha nem tanítottak, de jó eredménnyel elvégezték a kőszegi domonkos nővérek vezette tanítónőképzőt, a fiú pedig édesanyja ösztönzésére állatorvos lett. A szabómester szerette volna, hogy ha fia nem is, de legalább valamelyik veje továbbviszi üzletét - vágya azonban nem teljesült. Elsőszülött lánya egy Bánátból származó, rokonságában és ismeretségi körében számos katonatisztet, papot és tisztviselőt számon tartó, tanári végzettségű, de az I 900as évek elejétől Budapesten élő, a Statisztikai Hivatalban dolgozó férfihoz, fivére barátjához, Pálmy Alberthez ment feleségül. Házasságuk azonban igen rövid ideig, mindössze két évig tartott, mert az asszony első gyermeke születésekor (1910-ben) gyermekágyi lázba esett és meghalt. A csecsemőt, Idát nagyszülei, Dreisziger Ferencék vették magukhoz. A családon belüli tragédiák sorának ez azonban csak a kezdetét jelentette. Rövidesen egyetlen fiuk is meghalt; őt a tífusz vitte el 19

1 I -ben. E csapások után, hogy a család ne essen szét, s az unokának jó mostohája legyen, egyetlen életben maradt gyermeküket, a már mással jegyben járó Micit sógorához adták szülei a gyászév leteltével, I 912-ben. E házasságból született a második Dreisziger unoka, Pálmy Matild - a nagyanyám. A családnak anyagi gondjai nem voltak, nagy háztartást vezettek, rendszeresek voltak náluk rokoni és baráti összejövetelek - a két háború között az unokákat a helyi katolikus elit társasági életének népszerű tagjaiként tartották számon. Megélhetésük hátterét Dreisziger Ferenc szabósága, vagyona biztosította. Ez utóbbinak pontos nagyságát és eredetét ugyan nem ismerjük-az adóívek között nem került elő,

17 virilis listákon nem találkoztunk nevével -, de azt igen, hogy pénzét üzlete és műhelye fejlesztésén, bővítésén túl értékpapírokba, kötvényekbe, illetve ingatlanokba fektette. A család a jobb módú polgárokhoz hasonlóan 1912-191 3-ig a belvárosban lakott (ma Táblaház u. 3.), majd a város főutcájában lévő műhelye melletti házba (Király u. 730. és 73 I.) költöztek. Itt, ezen a portán valószínűleg ekkortájt nyitotta meg a szabómester a főtérin kívül második üzletét.

18 Az 1920-as évek közepéig tulajdonosai voltak ezenkívül egy másik belvárosi háznak is, aminek lakásait rendszeresen bérbe adták. Továbbá magukénak tudtak Budán egy Bimbó úti és egy Villányi úti telket - ezeket unokáinak szánta a szabómester-, és három Kőszeg környéki hegyet.

19