Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

TÓTH G. PÉTER: Szexháború? Avagy férfiak és nők konfliktusa a magyarországi boszorkányperekben

I. kép Brenner Nándor színes mümelléklete Havas Károly Az inkvizíció története című munkájában ralis igénnyel kidolgozva ábrázolják a boszorkányüldözőt és áldozatát (Havas 1927). Ezekből az egyiken a hóhér kéjes mosollyal köt gúzsba egy meztelenre vetkőztetett fiatal nőt (Havas I 927:97; lásd I. sz. kép), a másikon egy ugyancsak meztelen nőt a kínzóasztalhoz béklyózva csigáznak, míg egy hóhérsegéd a szájába egy tölcséren keresztül vizet tölt. Az ilyen és ehhez hasonló munkák inkább szolgálták a szexuális kíváncsiság kielégítését, mint egy korszerű történetírás igényeit. A feminista történetírás ennek a torz képnek a revideálását tűzte ki célul. Az eredmény azonban a boszorkányüldözés működésének feltárása helyett a 19-20. század nőkről vallott történetírói és köznapi szemléletének megkérdőjelezése, a valós események kritikai feltárása helyett a valós eseményekről alkotott fikció kritikája lett. A kritika persze jogos volt. Az a bizonyos „csata" tehát nem a férfi boszorkányüldöző és a női boszorkány, hanem - egy kicsit sarkítva a hagyományosan férfiműfajnak tekintett történetírás férfiúi és a kialakuló új, emanci pált történészgeneráció női tagjai között zajlott, zajlik. A harc eredményeként pedig beköszöntött a történetírásban - amit Laqueur a női test kapcsán mondott - a „két nem"modell korszaka.