Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - Múzeum - párbeszédben (Lackner Mónika)

persze az intézmények működésére vonatkozó kérdések is tisztázandók, hiszen a felelősség megoszlása a szakmai vezetés, illetve az önkormányzati gazdálkodás között sok esetben átláthatatlan viszonyokat teremt, nem segíti elő a hatékony munkát. A kis múzeumok működésének, funkciójának tisztázásához nagymértékben hozzájárulhat a látogatókutatás eredményeinek publikálása, főként a speciálisan rájuk vonatkozó kutatásoké, hiszen a nagy múzeumokról készült felmérések nem alkalmazhatók, adaptálhatók: más a hely, más intézményi típust képviselnek, amelyek másfajta nyilvánosságmunkát igényelnek, de eltérő a látogatók alapismerete is. A látogatókutatás az utóbbi években került előtérbe, azzal a céllal, hogy világossá tegye, kik a múzeumok látogatói, és mit akarnak. Egy, a Bertelsmann Alapítvány által támogatott, a kultúra területén ható struktúrák feltérképezését célul kitűző projekt egyik vizsgálati területe a kultúra fogyasztóiról kívánt pontosabb képet nyerni. Ennek keretében több német város múzeumában folyt felmérés a látogatók társadalmi, életkori, lakóhely szerinti megoszlásáról, a múzeumlátogatás kereteiről, illetve a kiállítások, múzeumokértékeléséről.

2 Míg a látogatók szociodemográfiai jellemzői könnyen összehasonlíthatók, a vizsgálat tárgyává tett múzeumi infrastruktúra nehezebben állítható egymás mellé: az őrzött és kiállított tárgyak száma, a gyűjtőterület vagy a kiállított tér nagysága nem feltétlenül árulkodik a múzeumban folyó munkáról - főként annak minőségéről nem. A látogatók számára más szempontok fontosak a múzeum megítélésében: a nyitvatartási idő, elérhető-e tömegközlekedéssel, a belépődíj, a katalógusok és a kávézó árnívója, illetve mennyire gyermek- és fogyatékosbarát intézményről van szó. A szakemberek számára a felmérés legfontosabb ágát a kiállításértékelések jelentik, hiszen a tartalmi munkára, a közlés minőségére reflektálnak. A Bertelsmann Alapítvány által támogatott felmérés eredményei összecsengenek Hans-Joachim Klein tíz éve publikált vizsgálatával: úgy tűnik, a látogatók 40 százaléka a kiállított tárgy információját részesíti előnyben, csak 18 százalékuk igényelne áttekintőbb információt; kedvelt a tartalmilag gazdag, rekonstruált tárgykompozíció, és igen nagy az igény a világos, következetesen végigvitt, szakmailag megalapozott koncepció megjelenésére. A múzeumlátogatók nagy része nem igényel együttműködést, megelégszik a passzív szemlélődéssel, és a látogatók a kiállítások didaktikus, illetve szórakoztató jellegét egyenlő arányban tartották fontosnak. A környezetvédelem az utóbbi idők legjelentősebb problémájának tekinthető. Az ökológiai szemlélet kialakításában nagy szerepük lehet a kiállításoknak, amelyek a klasszikus kiállítási témákkal ellentétben nem eredeti tárgyak és az általuk közvetített információ kombinációjából állnak, inkább interaktív kiállítási elemek, kreált és élményt adó ábrázolások, multimédia segítségével az információátadás mellett a látogató elgondolkodtatása a céljuk, illetve ökológiai cselekvésre kívánnak ösztönözni.

3 Az oldenburgi Természettudományi és Őstörténeti Múzeum 1969-1 998 között vizsgálatot végzett, mennyire hatásosak az ökológiai kiállítások: hogyan hatnak a látogatókra, mi kelti fel és tartja meg az érdeklődésüket, milyen benyomásokat, képeket, ismereteket visznek magukkal. A vizsgálat hat különböző németországi kiállításra terjedt ki, s noha a kutatás eredményeit még nem ismerjük, metodikai felépítése számos tanulsággal szolgálhat. A vizsgálat a kiállítás megalkotásában részt vevő team interjújával kezdődik: ez jelenti azt az alapot, amelyhez majd a vizsgálat eredményeit viszonyítják. A látogatók megfigyelése arra kereste a választ, a látogatót mi érdekli a kiállításban, mennyi időt tölt el benne, megértie tartalmát. Ezt egy, a reprezentatív átlaggal készített kérdőíves felmérés követi: a látó-