Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - Múzeum - párbeszédben (Lackner Mónika)

LACKNER MÓNIKA Múzeum-párbeszédben Museum im Dialog. Stephanie Glagla-Dietz Marianne Jacoby - Max Matter, Hrsg. Marburg: Jonas Verlag, 1999. 256. p. /Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung. Neue Folge der Hessischen Blätter für Volkskunde 33./ /"\z I 970-es évektől egyre több szó esik a múzeum és a látogatók kapcsolatáról, számos publikáció (sőt bibliográfia) jelenik meg a látogatóorientált múzeumi munka, a múzeummarketing, múzeumi reklámtevékenység témakörében. Németországban a szociológia egy sajátos ágaként alakult ki a múzeumi látogatókutatás, amely főként a jelentősebb, komoly tudományos munkát folytató, nagy költségvetéssel működő múzeumok nyilvánosságban betöltött szerepét vizsgálja. A napjainkra a német néprajzi kutatás egyik kiemelkedő folyóiratává vált Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung új folyama tematikus hagyományainak megfelelően az egész kötet anyagát a látogatókutatásnak szentelte, melyben a frankfurti egyetem terepmunkájának ismertetése mellett a néprajzi-kultúrtörténeti gyűjteményekben folyó, újabb látogatókutatási beszámolók, eredmények olvashatók. A látogatókutatás

1 optimális esetben mennyiségi adatok mellett olyan minőségi adatok sorával szolgál (szociodemográfiai jellemzők, a látogatás keretei, ösztönzői, a látogató érdeklődése és véleménye stb.), amelyek segítségével egészen pontos képet nyerhetünk, ki a múzeum látogatója, és mit akar. Mindezek az eredmények narratív interjúkkal, illetve interdiszciplináris kutatások alkalmazásával tovább finomíthatok: a látogatás pszichológiai és pedagógiai aspektusai, a kiállítás kérdésfeltevéseire érkező reflexiók is megismerhetők - azaz maga a múzeumi látogatókutatás is egyfajta terepmunkává válhat. Kis múzeumokról ritkán készül alapos felmérés, holott ők alkotják a többséget: a német múzeumok 67 százaléka évente 5 ezer látogatónál kevesebbet fogad, és csak 5 százalék ^2 sorolható a nagy, évente 100 ezernél több látogatót fogadó intézményekhez. A látoga^ tási statisztikákat azonban a politika, illetve a közgazdaságtan is felhasználja, elsősorban a gazdasági megszorító intézkedések esetén a megnyirbált költségvetés elosztásakor alkalmazzák. Igen fontos volna, hogy a kis múzeumok esetén a gazdaságosság és rentabilitás kérdése ne merüljön fel, hiszen akár egész létük megkérdőjeleződhet. Tudatosítani kell, hogy ezek a múzeumok olyan egyedi élményeket képesek nyújtani, melyre más média nem alkalmas, hiszen itt az eredeti tárgyak nyújtotta esztétikai, illetve didaktikus élmény komplex, akár életrajzi beágyazottságban jelenik meg. A kis múzeumok munkáját elősegítendő a szerző olyan központi intézményi segítségnyújtás gondolatát veti fel, amely a kis múzeumok közötti kommunikáció megszervezésével segédanyagokat szolgáltathatna a látogatókutatás lefolytatásához és a szervezési kérdésekben (kéziI 48 könyvek, kiállításszervezés, szóróanyag szerkesztésére vonatkozó ismeretek stb.). Emellett