Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája

„belenevelődnek" a Fradi-szívbe, melynek ismérveit az a vélemény összegzi leginkább, mely szerint „mi képesek vagyunk meghalni egymásért a pályán".

10 Vannak olyan konkrét esetek, amikor az adott élethelyzet, probléma a Fradi-szív jelentésrétegein keresztül kifejezhetővé, megjeleníthetővé válik. I 995-ben a Ferencváros elnöksége által szervezett ünnepség keretében törzsszurkolók egy csoportja „Fradi-szív" arany emlékjelvénnyel jutalmazta meg azt a három futballistát, akik az 1994-es, Kispest elleni kupadöntőn a szurkolókkal szembeni lovas rendőri fellépés során a szurkolók védelmében beavatkoztak az eseményekbe. Ezért egyébként bírósági eljárás is folyt ellenük, mely az ominózus díjátadás idején még nem zárult le. A sajtó hasábjain „szívzűr" címmel vita kerekedett arról, hogy helyes volt-e a jutalmazás mindaddig, amíg nem tisztázódik véglegesen a játékosok szerepe az incidensben (Sport Plusz Foci, I 995. 09. 02. és Nemzeti Sport, 1995. 09. 05.). Az eset egyik lehetséges értelmezése, hogy a fradizmus, és ezen belül a Fradi-szív alapja egy olyan erkölcsi világnézet, mely éppen generációról generációra történő hagyományozódása, viszonylagos állandósága és stabilitása folytán felette áll a hivatalos hatalom által megtestesített, korszakonként változó és változtatható jogszabályoknak. Itt tehát szimbolikusan egy transzcendens jellegű, éppen ezért a körülményektől függetlenül legitim erkölcsi alapú („isteni eredetű") értékrend konfrontálódott a lovas rendőr szimbolizálta „földi hatalommal". „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél?"- kérdezte a Nemzeti Sport 1995. április I 5én, amikor az újonnan létesült Fradi-szakosztályt, a női kosárlabdázókat elemezte. A Ferencváros megmentve a támogatását megszüntető Tungsram csapatát, átvette az egész szakosztályt, és az év őszétől immár mint Ferencvárosi TC szerepeltek a sportolók. Felmerült a kérdés, ha a Fradi-szív jelentéstartalmában ennyire hangsúlyos a „veleszületett" és az „öröklődő" tulajdonság, miként lesznek képesek az elmúlt évben még újpesti illetőségű kosarasok Fradi-szíwel, a ferencvárosi színekért küzdeni. A „Fradi-családba" történő beilleszkedés végül is zökkenőmentes volt, részben annak köszönhetően, hogy volt olyan kosaras lány, aki már az elején bevallotta, hogy benne a családi örökség következtében már régóta zöld-fehér szív dobog. A női kosárlabda olyan sportág volt, amelyben az FTC azt megelőzően nem rendelkezett csapattal, emiatt nem alakult ki egy olyan ellenségkép, mint más sportágakban. Ezek esetében a Fradi és riválisai közötti szakadék néha olyan mély, hogy egy esetleges klubcseréné! kérdéses a Fradi-szív kialakulása. Ahogy a Fradi-szurkolók tartják, „attól még, hogy valakin Fradi-mez van, még nincsen Fradi-szíve". A Fradi-szív szimbolikusan gyakran szembekerül az „ész", a „számítás", az „eredménycentrikus" tulajdonságokkal jellemezhető, jelen esetben a negatív tartalommal felruházott „profizmus" eszméjével, melynek gyökerei az 19 10-es és 1920-as évek Fradi— MTK ellentétére nyúlnak vissza. A sajtó szó-kép viccet kreált a Fradi - Real Madrid, Bajnokok Ligája mérkőzés kapcsán, amikor is 1995. november l-jén, a Nemzeti Sport címlapján a következő jelent meg: ,,FRADI(v)-REAL(ITÁS)". A dichotómia nem pusztán a Fradi és egy másik együttes szembeállításában, hanem akár két személy eltérő egyéniségének szembeállításában is kifejeződhet. I 995 tavaszán a távozó Nyilasi Tibor helyére edzőt választott a Fradi elnöksége. A két komolyan számba jöhető jelölt közül Nóvák Dezső a Fradi-szívet, míg Bicskei Bertalan a profizmust testesítette meg. A választáskor „az FTC elnökségének ősfradistákból álló része aztán végül inkább a szívére