Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény

732 Fogarasi Klára

gyűjtemény kialakításának éveként: „1895-ben s részint a millenniumi évben [...] ráér arra, hogy a kiállítási falu előkészítésében résztvegyen a végrehajtó bizottság kiszállásaiban (ekkor vetvén meg fényképgyűjteményünk alapját)” (Semayer 1902d. 119). A Jankó által pontosan vezetett nyilvántartás szerint azonban 1894 a fényképek önálló gyűjteménnyé válásának éve.

Jankó János a Néprajzi Osztály fejlesztésének programjában legelső feladatként a Magyarország területén élő népcsoportok életviszonyait bemutató néprajzi tárgyak gyűjtését jelölte meg. Emellett azonban nagy súlyt fektetett az Európán kívüli gyűjtemények fejlesztésére is (Selmeczi Kovács 1989. 10). Az 1894-ben kidolgozott tízéves program a nemzetiségek „főtörzseinek” kutatását is célul tűzte ki „egy kicsiny, de válogatott typus-gyűjtemény” révén, hogy a népcsoportok kulturális jellemzőinek összehasonlítása s a változások stb. leírhatók legyenek. Ez nem valósult meg, bár az előtanulmányok, így a fényképsorozatok is elkészültek. Jankó részt vett azokban az összehasonlító kutatásokban is, melyek itthon és az Ob mentén folytak, mert mint kifejti „hogy a magyarság ethnographiáját megértsük, történeti ethnographiára van szükségünk, mely az őstörténeti vonatkozásokat kimutatja”. 8 E kutatások fényképes dokumentációja a gyűjtemény nagyszámú halászati és antropológiai felvétele. Jankó a Zichy-féle 3. expedícióban etnográfiai és antropológiai kutatásokat végzett: a finnugor nyelvcsalád népei közül a „három csúcsnép” (magyar, finn, osztják) által lakott terület legkeletibb pontján az „osztják tárgyi néprajz typológiájának” összeállítására törekedett.9 Összehasonlító kutatásai során mintegy 150 fotográfia, továbbá rajzok, jegyzetek születtek. Igyekezett minél pontosabb, megbízhatóbb módon rögzíteni a látottakat, ezért egymást kiegészítő technikákat alkalmazott. A fényképfelvételeket a helyszínen maga dolgozta ki.10 A Magyar Földrajzi Társaság ülésén 1899-ben előadást tartott az osztjákoknál tett utazásáról, melynek folyamán „számos fényképfölvétel is bemutatására került”.11 A Magyar Nemzeti Múzeumban az expedíció tárgyaiból rendezett kiállításon is láthattak az érdeklődők fotográfiákat: „a temetkezési formákat fényképfelvételek”12 ismertették. Az útról 1897-ben - magyar és francia nyelven - megjelent díszalbum (Zichy 1897) anyagáról Jankó János ezt írja: „A gyűjtemény két részből áll, fényképekből és tárgyakból, melyek egymást kölcsönösen kiegészítik. E szerint a leírás szintén két részből fog állani; a keretet a fényképek leírása adja meg, melyet a száraz jegyzékszerű felsorolás helyett a kaukázusi népek rövid áttekintő leírásába illesztettem be. E fényképek átlapozása minden részletező leírásnál [...] jobb, vagy legalábbis szemléltetőbb képet nyújt a kaukázusi népek lakóhelyéről.”13 Jankó útja során múzeumokban kiállítási vitrineket is fényképezett, ezek a felvételek a korabeli kiállítási gyakorlat dokumentumai.14 A fényképgyűjtemény Zichy-expedícióhoz kötődő képanyagának egy része - eltekintve a Jankó által készített felvételektől - vásárolt felvétel, de az expedíció tagjai közül is volt, aki vitt magával fényképezőgépet, s dokumentálta az út állomásait. Mivel Jankó János maga is fényképezett, és nem csak vásárolt felvételeket a gyűjteménynek, a pozitív képek mellett az eredeti negatívok megőrzését és gyűjtését is elengedhetedennek tartotta. Ez

8 NMI 61/1896. Jankó János javaslata a Néprajzi Múzeum elhelyezésére és szervezetére. Idézi Szemkeó 1997a. 76.

9 EA 24876. Jankó János levele, Szentpétervár, 1897. X. 27. Idézi Kodolányi 1997c. 49-50.

10 Az Irtis és az Ob folyón utaztakor, a Jtajütben végezte a fényképek kidolgozását” (Kodolányi 1997c 53).

11 Ethnographia 1899b. 167.

12 Ethnographia 1899a.

13 EA 24876. Jankó János levele, Szentpétervár, 1897. október 27.

14 Ltsz.: 5571-5572, 9972-9973, 9976, 9979, 9981-9991,14897-14899, 14907, 14909-14921.