Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény

1993b). A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetőjeként a néprajzi gyűjtemé­nyek összeállításához részletes, mindent átfogó koncepciót dolgozott ki. Gyűjteményfejlesz­tésében a magyarok, a hazánkban élő nemzetiségek, a szomszéd népek néprajzi tárgyainak gyűjtése mellett fontosnak tartotta az őstörténeti vonatkozású anyag gyűjtését is, ezen belül olyan népek anyagát, melyek „egyrészt velünk nyelvileg (finnugor), másrészt ethnographi- ailag rokon (török-tatár) népek”. Az ebbe a csoportba tartozó tárgyak gyűjtése és bemutatá­sa „saját hazai ethnographiánkat számtalan pontban megvilágítani s eredetüket, illetve ama népekhez való viszonyukat tárgyilag igazolni hivatvák. [...] A nemzeti múzeumnak egyes tu­dományos irányok felé hajolnia nem szabad, s különben is mindkét iránynak megvan a ma­ga jogosultsága, a finnugornak a nyelvi, a török-tatárnak a történeti és ethnografiai alapban s így a Magyar Nemzeti Múzeumnak kétszeresen indokolt s elsőrangú fontossággal bíró fel­adata az, hogy úgy a turkoman, mint a finnugor törzsek kimerítő néprajzi gyűjteményével is bírjon.” (Jankó 1997. 23.) Tehát amikor Jankónak 1897-ben a miniszter engedélyezte, hogy részt vehessen Zichy oroszországi expedíciójában, ő már meghatározott koncepcióval és céllal végzett a terepen tárgygyűjtést. Minthogy az expedíciónak az volt az elsőrendű cél­ja, hogy a magyar őstörténetet megvilágító adatokat gyűjtsön, Jankó is eszerint végezte sa­ját gyűjtéseit. Jankónak az volt a véleménye, hogy a halászat és a sámánizmus az a két terü­let, ahol a magyarok őstörténetét legjobban megvilágító adatokhoz juthat. Tárgyi gyűjtései­nek egy része is e két területről származik. Többek között horgok, hálóparák, hálónehezé­kek és egy háló jelzik az előbbi, míg 3 sámándob, 3 dobverő, bronzcsüngők és egy medve­fog az utóbbi területet. Természetesen mint a tárgyi világ és az anyagi kultúra kiváló kuta­tója érdeklődési és gyűjtési köre kiterjedt az obi-ugorok életének más területeire is. Ezen­kívül találhatók a gyűjtésében még munkaeszközök, vadászati eszközök, így nyílvégek, ké­sek, mustranyomók, a réntartás eszközei, háztartási tárgyak (fa- és kéregedények), prémből készült tárgyak, illetve azok megmunkálására szolgáló eszközök, kultikus tárgyak (medveün­nepi álarcok, hangszerek), viseletdarabok, így hímzésminták, hímzett ingek, prémbundák, ékszerek. A halászathoz kapcsolódó obi-ugor tárgyak egy részét Jankó János maga publikál­ta A magyar halászat eredete című munkájában (Jankó 1900a). Semayer Vilibáld a Néprajzi Ér­tesítőben (Semayer 1905c. 24-42.) tette közzé az obi-ugor kéregedényeket, többek között a Jankó által gyűjtött darabokat is, ugyanott adta ki Jankó feljegyzéseit az osztják viseletről és hímzésről (Semayer 1907a. 165-169). A Bátky Zsigmond előszavával megjelent (Bátky 1921) osztják hímzéseket bemu­tató kötetben, melyről már Pápai kapcsán szóltunk, Jankó-gyűjtés is szerepel. Jankó János éle­téről és munkásságáról is számos mű keletkezett, a teljesség igénye nélkül említjük meg Ba­lassa Iván cikkét Jankó és a Néprajzi Múzeum viszonyáról (Balassa 1968. 17-32) vagy Ko- dolányi János írásait Jankóról mint néprajztudósról (Kodolányi 1968. 7-14.), finnországi te­vékenységéről (Kodolányi 1993b. 345-358), helyéről az európai néprajztudományban (Kodolányi 1993a. 465-476). Az obi-ugor népek anyagi kultúrájával foglalkozó Kodolányi János számos munkájában (Kodolányi 1963a), kandidátusi (Kodolányi 1965a), majd nagy­doktori értekezésében (Kodolányi 1996) hasznosította Jankó gyűjtéseit, így például az ő gyűjtéséből publikált egy osztják női inget (ltsz.: 40227) és egy hajfüggőt (ltsz.: 40195) az obi-ugor női viseletről szóló cikkében (Kodolányi 1967a. 376-396), három medveünnepi nyírkéreg maszkot (ltsz.: 39976-39978) az obi-ugor maszkokról szóló cikkében (Kodolányi 1992), de kiállítási katalógusaiban is szerepelnek Jankó-féle tárgyak (Kodolányi 1984a. 10.). A Kuznyecovtól vásárolt mari (cseremisz) tárgyai közül szerepel három darab az Uráli népek Európa-gyűitemény 451

Next

/
Oldalképek
Tartalom