Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
452 Kerezsi Agnes című kiadvány fényképillusztrációi között (Hajdú 1975. 49-51. kép), valamint két darab (ltsz.: 40303, 40300) A Néprajzi Múzeum kincsei című kiadványban (KODOLÁNYI 1972a. 60, 61. kép). Jankó Jánost finnugor gyűjtéseiben az általa alkotott, finnugor népekre vonatkozó elmélete is ösztönözte. Ezt így fogalmazta meg: „finnugor népek egy óriási háromszögben laknak, melynek három szögletpontját a magyar, a finn és az osztják nép képezi. Az eddigi anyaggyűjtésekből constatálni lehet hogy tárgyi néprajzában az osztják áll a legprimitívebb fokon’ következik ezután a fin... s végül maga a magyar, melynek tárgyi néprajza a legfejlettebb. Ebből nyilvánvaló, hogy, figyelembe véve a geogr. helyzetet, valamennyi egyéb finnugor nép, névleg vogul, cseremisz, mordva, zűrjén, votják, lapp stb.-nek tárgyi néprajza csakis a három fokozat közé eshetik, hol egyikhez, hol másikhoz közelebb’ hogy mihelyt a három saroknép egész tárgyi néprajzát megismerjük, legott adva van az összes finnugor népek sajátlagos ethnográfiája (természetesen a török hatás kizárásával).”6 Semmit sem von le Jankó János érdemeiből, hogy a vázolt kérdéseket ma már másképp látjuk. Ahogy Kodolányi János megfogalmazta: „Tagadhatatlan, hogy munkásságával, személyének súlyával, tanításaival döntő befolyást gyakorolt az ún. finnugor néprajz kibontakozására” (Kodolányi 1968. 13). Ehhez még hozzátehetjük, hogy páratlanul termékeny múzeumi tárgygyűjtő tevékenységével és fényképfelvételeivel jelentős mértékben gazdagította a Néprajzi Tár magyar és nemzetközi, elsősorban finnugor anyagát, jelentős mértékben hozzájárulva ezzel ahhoz, hogy a későbbi Európa-gyűjtemény finnugor anyaga világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű tárgyegyüttesekkel rendelkezzen. Ugyancsak a harmadik Zichy-expedíció tagjaként jutott el Szibériába Pápay József, akinek feladata az expedícióban a nyelvészeti kutatás, közelebbről a Reguly-féle hanti szövegek ellenőrzése, értelmezése volt.7 Jelentős tudományos munkássága mellett nem sok ideje maradt tárgygyűjtésre. Ennek ellenére sikerült kiegészítenie Jankó osztják anyagát 69 tárgy- gyal, melyek mindegyike pontos földrajzi meghatározással rendelkezik.8 A Pápay-gyűjtés tudományos értékét növelik a terminusokat is megörökítő feljegyzései, saját keze írásával a leltárcédulákon. Jankóhoz hasonlóan Pápay József tárgyai is az osztjákok életének szinte minden területéről ízelítőt adnak. Vannak közöttük a két alapfoglalkozást, a halászatot és a vadászatot reprezentáló eszközök, azaz ijak, nyilak, kések, csapdák, hálók, hálókötő tűk, hálónehezékek, horgok, szigonyok, de találhatunk közöttük csodálatosan megmunkált kéregedényeket, rénszarvasprémből készült tárgyakat, viseletdarabokat, hangszereket és kultikus tárgyakat is. Kodolányi János a bőr szerepét tanulmányozva az obi-ugor férfiruházatban, többek között két Pápay által gyűjtött lábbelit is közölt (Kodolányi 1966a. 49-88, a 31789 leltári számú rénszarvasprém harisnya és a 31785 leltári számú rénszarvasbőr csizma). Korompai Bertalan az íjas csapdákról közölt cikkében (KOROMPAI 1953. 23-90) felhasználta a múzeum tárgyait is. Pápay gyűjtötte ijas csapdát (ltsz.: 31744) publikált Kodolányi János (1997a). Sajnos az említett példák ellenére Pápay József gyűjtésének csak kis része publikált. A Pápai Károly által gyűjtött tárgyak egy része feltehetőleg szerepelt a múzeum 1898-ban nyílt első állandó néprajzi kiállításán a Csillag utcai bérházban, ahol a 32 szobányi anyagból egy nagy sarokszobát a finnugor gyűjtemény kapott (Szemkeő 1997a. 66). Az állan6 Jankó János: II. Jelentésem a Miniszterhez (Pétervár). (Idézi Kodolányi 1968. 13.) 7 Kutatásainak eredményeképpen született meg 1905-ben az Északj-osztjdk népköltési gyűjtemény. Reguly Antal hagyományai és saját gyűjtései alapján című terjedelmes munkája vagy a Reguly Antal emlékezete. 8 A 408. törzskönyvi tétel alatta 31743-31811 leltári számú tárgyak.
