Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szuhay Péter: Földművelés-gyűjtemény
Földművelés-gyűjtemény 61 Viski Károly és Gyutay István 1933-1934-es magyarszerdahelyi gyűjtése (67 darab20 tárgy). Nagyobb tárgygyarapodást eredményezett a kecskeméti Városi Múzeumtól vett, illetve átvett 43 darab21 tárgy 1933-ban, az Iparművészeti Társulat örök letétjeként a múzeumba került 17 darab kalotaszegi kapatisztító (ltsz.: 134671-134687) 1936-ban, valamint a beszter- cenaszódi Állami Román Gimnázium 27 darabos22 ajándéka 1942-ben. 1944-ig többek között kisebb tárgyegyüttesek kerültek a múzeumba Tagán Galimdsán, Fél Edit, Márkus Mihály, Vajda László, Madarassy László révén. 1943-1949 között alig gyarapodott a múzeum gyűjteménye. Az 1930-as évek elején megindult gyarapodást majd csak az 1950-es év fokozott gyűjtési tevékenysége követi. Molnár Balázs és Hofer Tamás Bihar megyei gyűjtése 49 darab23 tárgy, Erdész Sándor nyírcsászári gyűjtése 21 darab24 tárgy, Hoffmann Tamás Boldva- völgyi gyűjtése 21 darab25 tárgy, a tiszaigari munkacsoport gyűjtése 14 darab26 tárgy, Csilléry Klára szuhahutai gyűjtése 13 darab27 tárgy, Hofer Tamás szentmártonkátai gyűjtése 10 darab28 tárgy, K. Kovács László és Csermák Géza Balaton környéki gyűjtése 16 darab29 tárgy, Boross Marietta, Kardos László szabolcsi gyűjtése 19 darab30 tárgy. Ezen időszak gyarapításai szakszerűségükben messze meghaladják a korábbi gyűjtéseket, illetve vásárlásokat. A tárgyak megszerzésének egyre fontosabb szempontja a tárgyak azonosíthatósága, alapvetően lokalizálhatósága. A szerzemények korábbi véletlenszerűsége és egyoldalúsága megváltozik, immár nem egy-egy tárgytípus végtelen számú példánya jelenti a gyűjtési elvet, hanem egy-egy kutatópontról igyekeznek a gyűjtők a tárgyféleségek széles skáláját megszerezni, mintegy modellálva az adott település földművelésének, illetve gazdálkodásának speciális jellegét. A már említett Viski-féle Boldva-völgyi adat- és tárgygyűjtés az aratás, szemnyerés és szőlőművelés mozzanataira irányult, miközben még szép számmal kerültek be fogas sarlók is. Nem véleden talán, hogy a Boldva völgyében három jelentősebb gyarapodást tudunk regisztrálni: Viski mellett járt itt Gunda Béla 1933-ban és Hoffmann Tamás 1950-ben. Gunda számára e terület az alföld és a hegyvidék közti olyan átmeneti terület, amely egyszerre mindkét nagy táji termelési rendszer hatása alatt áll (Gunda 1937a). Ezen a nyomon haladt Hoffmann Tamás is, amikor a gabonaneműek nyomtatásáról szóló munkájához (Hoffmann 1963) végzett tárgygyűjtő terepmunkát. A földművelés és gazdálkodás rendszerét próbálta leképezni, akárcsak az 1950-es komádi és a nyírcsászári gyűjtés is. Ezek azonban - annak ellenére, hogy teljeskörűségre törekedtek - nemigen haladták meg a korszak néprajzi konvenciójában lévő tárgycsoportokat. Sajátos törekvésnek tekinthetjük Csilléry Klá20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Leltári számaik találhatók. Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik Leltári számaik 133010 és 133037, 133587 és 133712, valamint 133849 és 133961 között elszórtan 132479 és 132709 között elszórtan találhatók. 137640 és 137923, valamint 138016 és 138148 között elszórtan találhatók. 143052 és 143225 között elszórtan találhatók. 143396 és 143465 között elszórtan találhatók. 145638 és 145664 között elszórtan találhatók. 145833 és 145898 között elszórtan találhatók. 50.01.14 és 50.01.64 között elszórtan találhatók. 50.06.13 és 50.06.37 között elszórtan találhatók. 50.11.3 és 50.11.53 között elszórtan találhatók. 50.12.3 és 50.12.33 között elszórtan találhatók.
