Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény
Szokás- és iátékj/yűitemém 365 Munkácsról 10 darab (ltsz.: 39766-39769, 39773-39778), Klein Pál tanár Késmárkról 11 darab (ltsz.: 39113-39123) betlehemes tárgyat, Kocsis István a varjasi bölcsőjáték 5 darab kellékét (ltsz.: 56158-56159, 56161-56163), Farkas Sándor szentesi amatőr gyűjtő 8 darab fegyvert (lándzsa-, illetve dárdavégeket, ltsz.: 52301-52303, 71375-71379), illetve gyermekjátékokat22 (csigát, ördöglakatokat, csörgőt), Kovács Antal bajai tanár a hímes tojásokhoz hasonlóan megírt húsvéti almákat (ltsz.: 72829-72848), Spitzer Mór műgyűjtő Széleskútról 22 darab húsvéti tárgyat (főként korbácsokat, ltsz.: 42470-42475, 42477-42491), Lichtne- ckert József műkereskedő betlehemes tárgyak (ltsz.: 43236, 43413, 48941-48942) mellett az első jelentős mohácsi busó tárgyegyüttest (álarcokat, kereplőt, buzogányt, bábtáncoltató szekrényt),23 Czárán Gyula 2 darab Bihar megyei turkát (ltsz.: 32796, 38467), Gönczi Ferenc zalai gyűjtéséből kígyó- és mennyköveket24 és egy lakodalmi fokost (ltsz.: 30913), Szinte Gábor 6 darab háromszéki fejfamodellt (ltsz.: 31304-31309) küldött a múzeumba. Ekkor került beleltározásra a máig unikális darabnak számító keszthelyi halászcéhzászló (ltsz.: 34350), amelyet Jankó János gyűjtött a balatoni céhes halászat kutatása során.25 Az 1899 és 1905 között összegyűlt gyermekjátékok öt külsős gyűjtőnek köszönhetők. Ekkor került a múzeumba Gönczi Ferenc Zala megyében gyűjtött anyaga26 (218 darab), a másik kiemelkedő játékkutató, H. Gabnay Ferenc főként Somogy és Ung megyékből, valamint Budapestről való játékszerei27 (139 darab), illetve Matulay Károly 33 darabos28 Békés, Vas és Heves megyékből származó, Stoll Ernő 21 darabos29 Nyíregyházáról és Holczmann Ignác 47 darabos, a Bács-Bodrog megyei Torzsáról való gyűjtései (ltsz.: 51386-51429, 51432-51433). Ezekben az években kezdtek el foglalkozni a játékszövegek mellett a játékszerekkel is, az első jelentős, pedagógiai célból készült gyűjtemény 1900-ban jelent meg (Láng 1900). Az Ethno- graphia és a Néprajzi Értesítő az első számoktól kezdve közölt játékokkal (szövegekkel és/vagy tárgyakkal) foglalkozó írásokat. Az 1. világháborút követően hosszú szünet után majd csak az 1930-as években mutatkozott ismét fellendülés a játékkutatásban (KRESZ 1948. 6). A tojásgyűjtemény gyarapítói közül feltédenül ki kell emelnünk az 1899-től 1905-ig tartó időszakból Balázs Márton kézdivásárhelyi iskolaigazgatót, aki egymaga 232 darab (ltsz.: 42238-42469) környékbeli darabot gyűjtött, Wersényi Róza óvónőt, aki Hont, Nógrád, Temes, Bars, Szilágy, Szepes és Gömör megyékből küldött be 199 darabot.30 Jankovics József tanár Munkácsról 43 darab (ltsz.: 42599-42641), Kolumbán Samu Hunyad megye néhány településéről 25 darab (ltsz.: 42114-42138), Ribényi Antal tanár Ribényről 21 darab (ltsz.: 22 Ltsz.: 46199, 46216, 48906, 50264-50265, 50281, 70242, 70438-70439. Bátky Zsigmond Farkas Sándor gyűjteményét ismertető írásában ezek közül egy csiga és két ördöglakat rajzát közli (Bátky 1903b. 43-45), a fegyverek közül egy sem szerepel. 23 Ltsz.: 60456-60457, 60460-60461, 60463-60472. 24 Ltsz.: 34962-37970, 46094-46098, 52989-52990. 25 A gyűjtés ténye azonban csak az általa írt monográfia soraiból derül ki (vö. Jankö 1902a. 314, 323), a múzeumi nyilvántartás szerint ugyanis „Persovics Jánostól vétetett a dot.-ból” (tksz.: 469). 26 Ltsz.: 1900: 30918-31138, 1903: 44557-44665, 1905: 57237-59688. 27 Ltsz.: 1900: 31310-31321,1903: 45819-45828, 45832-45840,45842-45912, 45918-45922, 48303, 48315, 1904: 49170-49188. 28 Ltsz.: 1899: 29167-29177, 31346-31350, 44779-44795. 29 Ltsz.: 49545-49556, 49558-49565, 49567. 30 Ltsz.: 34760-34764,35083-35088,35091-35123,35125-35131,35133-35196,37103,37105-37132, 42684-42737.
