Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Pávai István: Népzenei gyűjtemény
Népzenei gyűjtemény 849 tudományos kutatók részéről is igen nagy. Ezért a Vargyas által említett „tudományos problémák megoldásához” nemcsak az „alapos gyűjtés” igen fontos, hanem a hatalmassá dagadt archívumi anyagok rendszerezése, áttekinthetővé, kutathatóvá tétele, távoli elérhetőségének megoldása. Ezért tervezzük már a közeljövőben egy internetes dallamkereső rendszer kialakítását, amely a gyűjtemény szellemi értékeinek tudományos és társadalmi kamatoztatását föllendítené. A hangszerek leírókartonjainak számítógépre vitele a legfontosabb adatmezők szintjén már megtörtént. Ezt kellene további, részletesebb tájékoztatást nyújtó adatokkal bővíteni, majd számítógépes adatbázissá alakítani, s közzétenni az interneten, a hangszerek digitalizált fényképeivel együtt. A hangszergyűjtemény a Néprajzi Múzeum viszonylag kisebb méretű tárgyi gyűjteményei közé tartozik, földrajzilag leginkább a Kárpát-medencére és annak környezetére korlátozódik. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy e földrajzi övezetben a szakirodalomból ismert hangszerek közül melyek hiányoznak, illetve a meglévőknek milyen sajátosan táji, helyi vagy etnikailag differenciált hangszerváltozatai nincsenek képviselve a gyűjteményben. Felmérés nélkül is szembeödő, hogy például a moldvai csángók hangszer- készlete a beszerzendő tételek közé tartozik, miközben az utolsó helyileg készített dudát is felvásárolták tőlük a revival népzenei mozgalmak képviselői. Ez ugyanakkor azt a lehetőséget is fölvillantja, hogy az eredeti példányokat másodkézből próbáljuk beszerezni, vagy legalább azokról pontos másolatokat készíttessünk. Ez azért is sürgető feladat, mert a városi táncházzenészek mai generációja a közvetlen kapcsolat révén még gyűjtési adatokat tud szolgáltatni a birtokolt hangszerekről, erre viszont a generációváltás és a hangszerek többszöri tulajdonoscseréje után már kevésbé lesz lehetőség. Ugyancsak a régóta halogatott feladatok közé tartozik a Néprajzi Múzeum más, földrajzi vagy tematikus szempontok alapján kialakított gyűjteményeiben (Afrika-, Amerika-, Ázsia-, Európa-, Óceánia-, szokásgyűjtemény) található több száz hangszer nyilvántartási szinten való egyesítése a népzenetár hangszergyűjteményével. Ez lehetőséget teremtene átfogóbb szemléletű, nagyobb nemzetközi érdeklődésre számot tartó hangszerkiállítások rendezésére, illetve más európai múzeumokkal való együttműködésre. Ugyanide kapcsolódik az Etimológiai Adattár kézirat-, fotó- és filmtárában található zenei vonatkozású kéziratoknak, fotóknak és filmeknek az ott folyó számítógépes adatrögzítési rendszerekből való virtuális kiszűrése, zenei szempontú értékelése, és a zenei nyilvántartási rendszerbe való integrálása. Ilyen téren a legegyszerűbb feladat a filmek esetében mutatkozik, hiszen a filmtár teljes számítógépes és nyomtatott katalógusa elkészült, amely a gyűjteményi anyagot teljes részletességgel mutatja be.69 A kézirattár anyagának tekintélyes része szintén számítógépen van, de a kéziratokat leíró adatmezők szerkezete nem minden esetben ad eligazítást a zenei vonatkozásokról (például jelzi, ha van kottamelléklet, egyértelmű a zenei vonatkozás, ha a címben van rá utalás, de számos népszokás és más témában szakmutatózott kéziratban is vannak fontos zenei adatok). A fotótár számítógépes nyilvántartásának megoldása a gyűjtemény több százezres nagyságrendje miatt is nehézségeket okoz. Itt is van számos olyan eset, hogy a leírókartonon kijelzett általánosabb téma (például lakodalom) keretében a fényképen zenészek vagy táncosok is láthatók, de ez csak a felvételek egyenként való átnézése után derül ki. A hatvanas években a legjelentősebb népzenei archívum Magyarországon a Néprajzi Múzeum Népzenei Osztályán volt. Ez napjainkra, az MTA Zenetudományi Intézet Népzenei Archívumának kiteljesedésével a második helyre szorult. Feltáradan és rendezet69 Néprajzi filmkatalógus 1995.
