Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Az Ethnológiai Adattár dokumentációs gyűjteménye (EAD)

652 Szemkeö'Endre

Természetesen volt fényképgyűjtemény is, amely a háborús években több munkatárs kezelése alatt állt.

1947-ben a következő gyűjteményekből állt az Ethnológiai Adattár: gyűjtésszervezés,

tárgyi anyag írásos kiegészítése (korábbi központi katalógus),

folklore anyag (kézirattár),

fényképtár,

rajz- és térképgyűjtemény, kliségyűjtemény.5

Ez a felosztás azonban még mindig nem fedte le az Ethnológiai Adattárba került dokumentumok egy részét. Az ötvenes évek elején K. Kovács Péter vezetésével elkezdődött a kézirattár szakmutatórendszerének kidolgozása, s ekkor vették tervbe, „hogy a néprajzi leírásokat nem tartalmazó dokumentumanyagot ki kell emelni” (KováCS-Morvay 1951). Ez adta meg a kezdő lökést az EAD kialakítására. 1953-ban kialakultak az Ethnológiai Adattár gyűjteményei:

kéziratgyűjtemény,

fényképgyűjtemény,

rajz- és festménygyűjtemény,

dokumentumgyűjtemény (EAD),

kliségyűjtemény,

térkép- és statisztikagyűjtemény,

országos gyűjtőhálózat.6

Ekkor nevezték először az EAD-t néprajzi dokumentációs gyűjteménynek. A már akkor teljesen heterogén dokumentációs anyagot az ötvenes évek elején K. Kovács Péter vezetésével megpróbálták a klasszikus múzeumi történeti dokumentációs nyilvántartási szabályok szerint darabonként beleltározni. Eljutottak mintegy 200 beleltározott adatig, amelyben sajtókivágások, egy-egy helyi kalendárium, volt múzeumi munkatársak és nem múzeumi kutatók levelezése, személyi dokumentumai vegyesen megtalálhatók voltak. Idekerült Xántus János egyik kelet-ázsiai levelezési naplója is, amelyben mellesleg néprajzi értékű rajzai, skiccei is felbukkannak. Az irdatlan mennyiségű (főleg sajtó és kiállítási aprónyomtatványok) anyag tervszerű begyűjtésével ez a fajta leltározás hamar megszűnt, hasonlóan a kézirattár la- ponkénti mutatózásához. így alakult ki torzóként az EAD gyűjteményen belül az úgynevezett EAD-törzsanyag, melynek leltári könyve nincs, csak leltári száma.

Tulajdonképpen új gyűjteménycsoport, mégis régebbi anyagot is magában foglal az úgynevezett sajtófigyelő vagy sajtógyűjtemény, amely régebbi hagyatékok (például Herrmann Antal) sajtóanyagát, a fent említett EAD-törzsanyag sajtóanyagát és a legújabb idők sajtókivágásait tartalmazza.

Az EAD gyűjteménycsoportjai közé tartozik a Néprajzi Múzeum két szervezeti egységének irattári anyaga: egyrészt az Ethnológiai Adattár s vele együtt a gyűjtésszervezés

5 NMI 46/1947. Vargha László körlevele a múzeum gyűjteménycsoportjainak beosztásáról.

6 EAD EA 2/1953. Kovács Péter: Az Adattár 1952. évi mutikabeszdmolói.