Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
634 Forrai Ibolya fotókópiáit, másolatait, mikrofilmjeit tartalmazza. A következő nagy gyűjteménycsoportban az európai és ázsiai múzeumok sámántárgyai leírásairól készített fénykép és leírókartonok másolatait találjuk. Van hangzóanyaga is, amely az új helyszíni gyűjtéseket tartalmazza (magnetofonszalagok, hanglemezek, kéziratos szöveg- és dallamlejegyzések). A gyűjtemény 1963- ban tartós kölcsönzéssel az MTA Néprajzi Kutató Csoporthoz került, ahonnan Diószegi Vilmos halála után, 1973-ban meglehetősen töredékes állapotban kapta vissza a múzeum (Diószegi 1958).63 A következő nagyobb forráscsoport az 1947-1948-ban végzett centenáris 48-as gyűjtés eredménye. Az egész ország területére kiterjedő adatgyűjtést a Magyarságtudományi Intézet úgynevezett „1848-as Bizottsága” irányította, bevonva a vidéki néprajzkutatókat is az országos szakmai feladatok végzésébe. A kutatás eredményeként Vezérfonal az 1848-as szabadságharccal kapcsolatos néphagyományok összegyűjtéséhez című kérdőívre adott válaszok, levéltári és helyszíni néprajzi gyűjtések egy példánya került a kéziratgyűjteménybe. Az előírt anyagbeadási kötelezettséget nem mindenki tudta teljesíteni, főleg technikai, gépelési kapacitás hiányában. így aztán számos gyűjtés mint egyetlen példány vagy a gyűjtőnél, vagy az egyetemen maradt. A két év alatt végzett kutatás eredménye kb. 300 tételnyi, több 10 000 oldal terjedelmű kéziratos anyag, a mai napig a leggazdagabb forrásegyüttes a témával foglalkozó kutatók számára. Számos szakdolgozat, disszertáció és forrásközlés készült adatai alapján (legfontosabbak, a teljesség igénye nélkül: Dégh 1947; 1952a; Dömötör 1997; Forrai 1998; 1999). A megyei gyűjtések sorában jelentős a Zala megyei néprajzkutató munkaközösség 1945-1952 közötti anyaga (kb. 50 kézirat). Az egyéni monografikus és néprajzi munkaközösségek keretében végzett kutatások jelentős része (kb. 600 kézirat) a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) közvetítésével 1953-1958 között került a múzeumba. A kutatásokhoz elméleti alapvetések is készültek. Tíz munkaközösség és kilenc munkacsoport működött, például a termelőszövetkezeti munkaközösség (BALASSA 1952b; KARDOS 1953; 1954; 1955), nagy-budapesti néprajzi munkaközösség (Dömötör 1955), munkásfolklór-kutatások (Dégh 1952b), gazdálkodás-munkaközösség, Alföld-kutató munkaközösség (Tálasi 1946; 1948; 1955), történeti néprajzi munkaközösség (BeléNYESY 1952; 1954, 1955; 1956; 1957 stb.), tiszaigari munkaközösség (Balassa 1955a; Morvay 1951). Ez utóbbi 1949-1957 közötti csaknem 100 adatgyűjtését Kresz Mária adta át 1957-ben, a gazdálkodás munkaközösség gyűjtési eredményeit (113 kézirat) pedig Tálasi István 1981-ben ajándékozta a gyűjteménynek. Munkaközösségek keretében folytak a néptánc-, népköltészet- és népszokáskutatások is az 1950-es években, e gyűjtések egy jelentős részét 1958-ban a Népművészeti Intézet adta át a Néprajzi Múzeumnak. Folytatódtak a komplex kutatások, társadalomnéprajzi vizsgálatok (FÉL 1948). Új kutatási területek, témák is előtérbe kerülnek (például Vajkai 1948a; 1948b; Kardos 1955; Morvay 1956). Jelentős eredményeket mutat fel a migrációs kutatás. A bukovinai székelyek körében 1947-ben kezdődött és egyéni kutatásokkal folytatódott vizsgálat kiegészíti az 1943-194463 Vö. NMI 103/1965. A kölcsönzésről készült megállapodás és jegyzőkönyv. A gyűjtemény visszavételéről lásd az NMI 212/1973, NMI 270/1975 iktatószámú iratokat, továbbá az Etimológiai Adattár belső levelezésében található ad EA 7/1965-3, EA 5/1970-9, EA 5058/1973-12, EA 5060/1973-12 iktatószám alatti iratokat.
