Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Vargyas Gábor: Óceánia-gyűjtemény
562 Vargyas Gábor gatott meg, amelyek akkor már feltérképezettek és így többé-kevésbé ismertek, néprajzi szempontból mégis érintetlenek voltak. Az előzőekben felsorolt kutatókhoz képest sokkal kevésbé jelentős, kisebb formátumú egyéniség volt az ugyancsak gazdag vajdasági földbirtokos orvos Vojnich Oszkár (1864- 1914). A magyar arisztokrácia körében már ekkor is divatban lévő szokásnak megfelelően több utazást, vadászati körutat tett több földrészen: Észak-Amerikában 1893-ban (VOJNICH 1894), a Csendes-óceáni szigetvilágban 1906. december 6. és 1908. május 30. között, Indiában és azt követően Délkelet-Ázsiában és Indonéziában 1910 decembere és 1912. január 31. között járt (Vojnich 1913a; 1913b). Óceániai útjáról annyit kell tudnunk, hogy menetrendszerűen közlekedő gőzösökkel járta be a vidéket, Ausztráliából kiindulva. Először Új-Zélan- dot, onnan a Cook-szigeteket és Tahitit, majd San Franciscót érintve a Hawaii-szigeteket látogatta meg, onnan Fidzsit, Tongát és Szamoát, majd ismét Új-Zélandot és Ausztráliát érintve, a Bismarck-szigeteket és az Astrolabe-öböl vidékét is útba ejtve a Fülöp-szigeteken keresztül távozott Hongkong és Makao felé. Útjáról magyarul és angolul is megjelent könyvében számolt be (VOJNICH 1908; 1909). A múzeumba került óceániai gyűjteménye a 100 tárgyat sem éri el, annál jelentősebb viszont fényképgyűjteménye, amely 650 darabot tesz ki.16 Vojnichcsal lezárul az 1. világháborúig terjedő időszak nagy magyar gyűjtő-utazóinak a sora, akárcsak a Néprajzi Múzeum óceániai gyűjteménygyarapodásának első, dinamikus szakasza. Mielőtt rátérnénk azonban a két világháború közötti időszak taglalására, néhány kevésbé ismert gyűjtőről, illetve kisebb jelentőségű gyűjteményről kell még megemlékeznünk. Talán a legkorábbi gyűjtemény az óceániai anyagban az a néhány tucat tárgy, amely 1891-ben került a múzeumba Sir Walter Buller ezredes révén.17 A gyűjtőről egyéb információk híján jelenleg csak annyit tudunk, hogy új-zélandi katonatiszt volt, a Royal Society tagja, és minden valószínűség szerint jó nevű ornitológus, hisz saját, új-zélandi madarakról szóló könyvét is mellékelte ajándékképp a gyűjteményéhez. A Néprajzi Múzeum irattárában NMI 1/1891 számon fennmaradt levelezésből és a gyűjteményhez mellékelt eredeti kézírásos jegyzékből (lásd 1. számú melléklet) tudjuk, hogy Buller egy bizonyos bécsi dr. Van Hayek (akiről nem tudni semmit azonkívül, ami a levélből kiderül, hogy a múzeum igazgatójának is és Bullernek is a barátja) révén került kapcsolatba a múzeum vezetésével, akik vegyes természetrajzi és etnológiai gyűjtemény iránti kérelemmel fordultak hozzá. Ezt Buller a kívánságnak megfelelően össze is állította (például a Nemzeti Múzeum ornitológiái gyűjteményéből hiányzó 30 madárfajt mind megküldte), sőt az egész gyűjteményt nagylelkű gesztussal a múzeumnak ajándékozta. Jegyzékében eredetileg 269 tárgy szerepelt, ennek nagyobb része azonban természetrajzi és „vegyes” anyag. Ami a néprajzi részt illeti, a tárgyak az eredeti jegyzéken alapuló számításaim alapján 80 darabra rúgnak; a törzskönyv 73 darabot darabot említ, amiből 16 A Vojnich-anyag törzskönyvi számai: 266/1898, 1467/1909, 1557/1910, 1895/1912, 3023/1934. A 266/1898 tétel 10 darab e tanulmány számára érdektelen alaszkai és norvégiai tárgyat tartalmaz. Az 1467/1909 tétel 48+7 = 55 tárgyat tartalmaz a törzskönyv szerint Melanéziából, Kínából és Afrikából, a valóságban Polinéziából és Indonéziából. Ltsz.: 78078-78125 és 78301-78307. Az 1557/1910 tétel vegyes, görögországi, szudáni és polinéziai anyagot tartalmaz. Ez utóbbin belül 2 új-zélandi (ltsz.: 85763-85764) és 10 Fidzsi-szigeteki (ltsz.: 87958-87968) tárgy található. Az 1895/1912 tétel 143 indonéziai tárgyat tartalmaz, szempontunkból elhagyandó. A 3023/1934 tétel tartalmazza Vojnich 650 darab fotóját, ajándékképpen a hagyatékából. Ltsz.: F 69662-70311. 17 Tksz.: 74, ltsz.: 4509-4568, 4603, 4725.
