Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
Kerezii Agnes Az 1993-as nyilvántartási adatok alapján 9842 A gyűjtemény jelenlegi Összetétele tárgy található az Európa-gyűjteményben. Ez a szám azóta némileg módosult, mert ajándékozás révén, vásárlás útján és helyszíni gyűjtések eredményeképpen újabb anyag került a gyűjteménybe. Jelenleg a gyűjteményben lévő tárgyak száma csaknem 10 000 darab. Az Európa- gyűjtemény belső tagolása, tárgyainak elhelyezése a gyűjteménytörténetben is használt földrajzi tagolást követi, külön egységben kezelve a gyűjteményen belül az egyes népeket. Ebben a gyűjteményben a tárgyak sokféleségéből adódóan sem kor, sem tárgyféleségek vagy alapanyagok alapján nem lehet a tárgyakat csoportosítani, hiszen egy-egy néptől a kultúrájukat jellemző néprajzi tárgyak összessége egy gyűjteménybe kerül. Az egyes népek tárgyegyütte- sén belül külön helyet kaptak a más-más anyagféleségekből készült tárgyak. Az Európa-gyűjtemény földrajzi megoszlása igen tág, hisz elvileg a magyarokon kívül Európa összes népe ebben a gyűjteményben kap helyet. Gyakorlatilag a kör még bővebb, hisz a szibériai rokonnépek tárgyanyaga is itt található. A lokalizálhatatlan tárgyak aránya, ha a Balkán megjelölést is annak tekintjük, a 10 000 tárgyból álló gyűjtemény csaknem egytized része. 1997-ben sikerült egy fegyverszakértő régész bevonásával beazonosítani egy sor balkáni fegyvert, melyekről eddig alig tudtunk valamit. A gyűjtemény gyarapítása során az az általános elv érvényesült, hogy lehetőleg minél több néptől legyen tárgykollekció. Mivel a tudatos tárgygyűjtés révén hozott anyag meny- nyisége (kivéve a finnugor anyag) elhanyagolható, ezért azután jelentős aránytalanságok alakultak ki Európa népeinek tárgyegyütteseiben. Az Európa-gyűjtemény több mint egyharmad része finnugor anyag, egyharmada a Balkán-félszigetről, míg a maradék a többi európai nép anyaga. A több mint 70 európai népből vannak, amelyek egyáltalán nincsenek a gyűjteményben képviselve. Idetartoznak a kaukázusi népek, de Nyugat-Európából a vallonok, flaman- dok, írek, skótok, katalánok, baszkok is. Sajnos igen szegényes az angol, a francia, a holland, a portugál, a dán, a svéd, a norvég, az olasz, a görög, az orosz, az ukrán, a belorusz, a lengyel, a román anyag is. Nagyon jónak tekinthető a finnugor gyűjtemény, ugyanakkor a nyugati finnek, mint például a vepszék, vótok, izsórok teljesen hiányoznak. Alig van mordvin és komi anyag a múzeum birtokában. Oroszország más Urál környéki népeivel hasonló a helyzet. Kimondottan jó viszont az obi-ugor, a finn és az észt anyag, bár ez utóbbiból egyes tárgyféleségek, mint például a lakástextil vagy a bútorok teljesen hiányoznak. Gondot okoz, hogy egyes a szamojéd népek anyaga, mint például a nyenyec, amelynek mind Európában, mind Szibériában éltek csoportjai, egyrészt az Európa-gyűjteményben, másrészt az Ázsia-gyűjteményben található. Hasonló a helyzet a történelmi Magyarország népeivel is, elsősorban a szlovák és román anyaggal. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy hány volt nemzetiségi, azaz szlovák, ruszin, román, szerb, horvát vagy bosnyák tárgy van, mert ezeknek nagy része a textilgyűjteménybe, illetve más magyar gyűjteményekbe került. Ugyan erre már többször történtek kísérletek a gyűjteményi revíziók alkalmával, de újra meg kellene próbálni közös összefogással átnézni a gyűjteményeket és kiválasztani, hogy melyik tárgy kerüljön át az Európa- gyűjteménybe, illetve onnan melyik tárgy menjen át más gyűjteményekbe. Nemcsak földrajzi, etnikai hiányosságok tapasztalhatók az Európa-gyűjteményben, hanem a gyarapodás esetlegessége miatt előfordulnak funkcionális hiányosságok is. Azaz korántsem minden nép esetében rendelkezik a múzeum egy kisszámú, de jól összeválogatott anyaggal. De még azoknak a népeknek az esetében is, akiktől sok műtárgyat őriz a gyűjte-
