Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
tőle 1912-ben ajándékba is érkezett 14 tárgy (ltsz.: 106428-106440, 108521). A tőle vásárolt, illetve ajándékba kapott tárgyak ugyan elég vegyesek, sajnos nincs közöttük teljes viselet, viszont elég szépen bemutatják az albán kultúra számos területét. Van a tárgyak között viselet, például férfiingek, kabátok, mellények, női kötények, ujjasok, pruszlikok, hímzett kendők, szalagok, harisnyák, cipők. Vannak lakástextíliák, például falikendők, asztalterítők. Találhatók ékszerek, például övcsatók, nyakékek, gyűrűk, láncok, hajtűk, fülbevalók, karkötők és diszgombok. Akad egynéhány bútor is, például faládák, de vannak használati tárgyak, például vízmerítő edények is. Ezenkívül a tárgyegyüttesben találhatók még amulettek és egy pár fegyver is. Jóval kisebb mennyiségben, de vásárolt a múzeum más kereskedőtől, magánszemélytől is albán tárgyakat. így Pázmán Ferenctől, kiegészítendő a meglévő viseleteket, vásárolt egy zakót, egy női kabátot és egy női mellényt (ltsz.: 101667-101669) 1914-ben, 1921- ben 3 újabb tárgyat, egy sapkát, egy táskát és egy pár harisnyát (ltsz.: 116105-116107). A Neumann Edétől 1913-ban vásárolt 13 tárggyal az albán ékszeregyüttest egészítették ki, ezek csatok, fülbevalók, karkötők (ltsz.: 103013-103025). Az albán ékszergyűjteményt gazdagította az a 22 tárgy is, melyeket 1916-ban Aga Nagicstól vásárolt a múzeum. Ezek többségükben ezüstcsatok és ezüst fejdíszek (ltsz.: 108816-108837). 10 viseletdarabot, kaftánt, kabátot, bugyogót, mellényt vásárolt a múzeum Rudnay Lajostól 1914-ben (ltsz.: 107833-107842). Az 1920-as évek második felében került 4 albán tárgy, sótartók és tűzcsiholók (ltsz.: 126740-126744) a gyűjteménybe, Ernyey József ajándékaként. Hosszú szünet után újabb műtárgyak vásárlására csak az 1950-es években került ismét sor. 1956-ban 3 albániai textilt (kendő, női ingujj darabja) vásárolt a múzeum (ltsz.: 56.34.1-56.34.3). 1959-ben pedig, mint már annyiszor az 1950-es években, egy másik múzeum raktárrendezésének köszönhetően gyarapodott a nemzetközi anyag. így például 1959- ben a soproni Liszt Ferenc Múzeum adott át egy olyan albán bőrövet (ltsz.: 59.148.1), mely 1918-ban került Magyarországra, és a Storno család ajándékozta a tárgyat 1948-ban a soproni múzeumnak. A Néprajzi Múzeum saját raktárrendezései során is kerültek elő albán tárgyak, 1965-ben és 1968-ban 11 ruhadarab.43 Átadás útján, a Jelmezkölcsönző Vállalattól jutott a múzeum 6 albán viseletdarabhoz, köpenyekhez, ujjashoz és mellényhez, 1965-ben és 1966-ban (ltsz.: 65.171.5-65.171.7, 66.107.13-66.107.15). Az 1980-as években és az 1990-es évek elején összesen 11 albán tárgyat vásárolt a múzeum: három ékszert, és nyolc viseletdarabot.44 A Lévay-hagyatékból 1987- ben egy albán váza és egy pipafej került a múzeumba. Az első bolgár anyag 1904-ben került a múzeumba, dr. Czobor Béla hagyatékából. Az örökösöktől megvásárolt 105, elsősorban magyar tárgy között 23 bolgár is szerepelt. Ezek ingujjak és hímzésdarabok.45 A következő jelentős gyarapodás 1912-ben következett be, amikor Györffy Istvántól vett meg a múzeum 55 bulgáriai tatár szőtteskendőt Tatar Atmazsából (ltsz.: 9850943 Ltsz.: 65.165.502, 65.165.506, 65.165.762, 65.165.777, 65.165.792-65.165.793, 65.165.798, 68.60.17, 68.60.51, 68.60.57, 68.60.69. 44 Ltsz.: 83.17.1-83.17.3, 83.41.1-83.41.6, 92.116.1-92.116.2. 45 Ltsz.: 52105-52116, 52118, 52133-52136, 52142, 52156-52161. Kerezsi Agnes
