Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
Európa-gyűitemény 469 98563.). Ugyanebben az évben újabb 19 bulgáriai viseletdarabbal bővült a gyűjtemény (ltsz.: 106995-106107, 107012). A Vodena vidékéről, illetve Dél-Macedóniából származó tárgyak, mint már említettük, elsősorban textíliák, női ruhák, alsóingek, övék, fejdíszek, kötények, harisnyák, cipők. A meglévő kollekció kiegészítése céljából 1914-ben újabb 42 bulgáriai tárgyat vásárolt a múzeum Krasznarof Pétertől. A tárgyegyüttesben már a viseletdarabok mellett ékszerek és réztálak is találhatók (ltsz.: 107380-107421). Az 1. és 2. világháború közötti időszakban egyáltalán nem gyarapodott a bulgáriai gyűjtemény. Mint a többi nép tárgyainak bemutatása kapcsán is láttuk, ebben az időben a nemzetközi gyűjtemények fejlesztése háttérbe szorult. A trianoni határok és a politikai helyzet végleg megfosztotta a múzeumot a régi magyarországi nemzetiségek nyelvterületén való gyűjtéstől, külföldi kutatóutakra, tárgygyűjtésekre pedig az alacsony költségvetés nem adott lehetőséget. így Bulgáriából csak a 2. világháború után jutott a múzeum újabb anyaghoz. 1948- ban 22 hímzésminta érkezett ajándékképpen a Bolgár Néprajzi Múzeumtól (ltsz.: 141437- 141456, 74.200.318-74.200.319), továbbá a Néprajzi Múzeum munkatársai vásároltak Szófiában 17 tárgyat, cserépedényeket, munkaeszközöket és hangszereket (ltsz.: 141530-141546). 62 bolgár tárggyal gyarapodott a gyűjtemény Szolnoky Lajos 1955-ös bulgáriai gyűjtésének köszönhetően (ltsz.: 55.23.1-55.23.62.). A tárgyak sokszínűsége mellett a gyűjtés érdeme, hogy jól adatolt, pontos helymeghatározással ellátott tárgyakhoz jutott a múzeum. Szolnoky Lajos elsősorban munkaeszközöket gyűjtött, például aratósarlókat, villákat, vesszőből font nyomtatóhámot, szőlőmetsző kést, kendervágó kést, de gyarapította a gyűjteményt háztartási eszközökkel, például tűzikutyával, kenyérsütő tepsivel, sótartóval, fakanállal és szitával is. A következő helyszíni gyűjtésre 1957-ben került sor. Boros Marietta Plovdivból hozott 8 ofert a múzeumnak (ltsz.: 57.53.1-57.53.7). Ecsedi Istvánnak egy 1920-as évekből való bulgáriai (Külefcse) gyűjtése került át a Déri Múzeumból 1959-ben, 2 marokszedő fa és 1 kaszatokmány (ltsz.: 59.105.1-59.105.3). 1962-ben Manga János ajándékozott a múzeumnak 1 pár női harisnyát Bulgáriából (ltsz.: 62.97.1-62.97.2). Ugyanebben az évben egy pár női papucsot vásárolt a múzeum (ltsz.: 62.131.1-2). Manga János 1962-es gyűjtéséből egy fúvós hangszert vásárolt a múzeum. Az 1965-ös és 1968-as raktárrendezések során több mint 200 bolgár tárgy került elő, többségében kendők, elvétve akad közöttük egy-egy ujjas, ruha, kaftán vagy ékszer.46 A tárgyak származási helye Tatar Atmazsa és Szilisztra. Az ezt követő években 31 tárggyal gyarapodott a bolgár anyag. Ezek közül 7 tárgy különböző személyek ajándéka volt,47 a többi 24 tárgyat pedig Horváth Gyula muzeológus gyűjtötte 1993-ban Batanovciban (ltsz.: 93.9.1-93.9.24). A tárgyak között van maszk, kabát, nadrág, bocskor, zokni és több harang, illetve bot. Görögországból a múzeum első tárgya, egy bögre (ltsz.: 26883) 1898-ból való, Hopp Ferenc ajándéka. Ugyanebben az évben az Iparművészeti Múzeumból átkerült több ezer műtárgy között volt néhány, mely Szalonikiből származott, elsősorban kendők és törülközők. 1910-ben Vojnich Oszkár adott ajándékba 5 görög textíliát (ltsz.: 85631-85635), majd 46 Ltsz.: 65.165.151-65.165.244, 65.165.352-65.165.378, 65.165.520-65.165.523, 65.165.530- 65.165.536, 65.165.539-65.165.540, 65.165.551, 65.165.558-65.165.593, 65.165.601-65.165.645, 65.165.668-65.165.705, 65.165.786-65.165.791, 68.60.50, 68.60.76. 47 Ltsz.: 69.43.1, 78.79.4, 86.65.1-86.65.3, 88.84.1-88.84.2.
