Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény

Textil- és viseletgsűjtemény 217

elemezték és rendszerezték a gyűjteményben fellelhető legfontosabb magyar és nemzetiségi öltésformákat. Megtalálhatók benne a férfi kismesterek által alkalmazott hímzésmódok bőrön, szűrposztón és a parasztasszonyok hímzései vászon jellegű alapanyagokon (Ferencz- Palotay 1932). A megizmosodott történeti-néprajzi kutatások eredményei közül (például GyÖRFFY 1937; ZOLTAI 1938) Palotaynak a gyűjtemény anyagából kiinduló két, nagy horderejű tanulmányára kell utalnunk, amelyekben a női ingeket szabásuk szerint szétválasztotta, és a mellévarrott ujjú típus eredetét és elterjedését feltárta (Palotay 1931; 1938b).

Az 1928-as prágai népművészeti kongresszusra készült el a magyar népművészet első, A magyarság néprajzát megelőlegező összefoglalása. A francia, majd magyar nyelven megjelent képes albumban (BáTKY-GyöRFFY 1928) a fotók felét a textil- és viselettéma, benne a gyűjtemény anyaga tette ki. Az 1930-as évekre értek meg a feltételek arra, hogy a leíró jellegű, analizáló munkák után a szaktudomány szintézisbe fogja az addig elért eredményeket. így született meg Györffy István műve, a legelső tematikus monográfia a hímzett ruharabok legkorábban tanulmányozott fajtájáról, a cifraszűrről (Györffy 1930), továbbá A magyarság néprajza, a tudományág nagyszabású összefoglalása és Györffynek a matyókról írt (de csak halála után, 1956-ban Fél Edit gondozásában megjelent) táji viseletmonográfiája (Györffy 1956). Mindhárom munka a viselet és textil vonatkozásában követte a szerzők gyűjteményfejlesztési koncepcióját, és alkalmazta az addigra már kiforrott kutatási módszereit, a sokoldalú nyelvészeti, történeti, levéltári búvárkodásnak, a terepen folytatott tárgy- és adatgyűjtésnek, a régebbi múzeumi anyag értelmezésének és a szakirodalomnak az eredményeit. A mondanivaló illusztrálására a helyszíni fényképfelvételek mellett a textil- és viseletgyűjtemény ábrákon és fotókon is bemutatott anyaga szolgált. Csak a cifraszűröknél történt meg a teljes országos múzeumi anyag számbavétele. A magyarság néprajzában a szóban forgó témakör elsősorban két fő részben, Györffy István Viselet (Györffy 1933) és Viski Károly Díszítőművészet (VlSKl 1933b) fejezetében kapott helyet. A népviselet esetében - a gyarapítás arányaihoz hasonlóan - Györffy az egyes ruhadarabok felől közelített, és a viseletek összképéről, táji változatairól inkább a képek, rajzok s magyarázataik adnak felvilágosítást. Bár a házberendezést egységben, együttesként szintén nem gyűjtötték, Viski a bútorzattal foglalkozó részben érintette a lakástextileket, amelyek így nem csak mint a népművészet díszes alkotásai szerepeltek (Viski 1933a. 258-259, 276). A díszítőművészetbe - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - az ember és a ház öltözeteit egyaránt beleértették. Kiindulópontul Györffy a viseletét alapa- nyag-szabás-tárgytípus, míg Viski a népművészeti alkotásokat díszítés-technika-alapanyag szerint taglalta. Mindketten történetiségében igyekeztek megragadni a paraszti kultúrát, ezért tárgy gyűjtéseikkel összhangban a paraszti önellátás szintjén, majd a kismesterek által vászonból, gyapjúból és bőrből készített tárgyakra összpontosítottak. A tárgyakra mint történeti forrásokra is támaszkodva igyekeztek az egymásra rakódott történeti rétegeket szétfejteni, a kelet-nyugati és a felsőbb társadalmi osztályoktól alászálló elemeket, a nemzetiségi, valamint kisipari hatásokat elválasztani, és az ősi kiindulási alapot, mind formában, mind díszítési módban és mintában megtalálni. Györffy István A cifraszűr című könyvében (Györffy 1930) érvényesült legkiforrottabban a történeti-földrajzi módszer, hiszen a táji változatokat formai és díszítésbeli alakulásukban tárgyalta. A viseletmonográfiában foglalkozott az alföld és hegyvidék érintkezési zónájában (amit a Fekete-Körös völgyében és a matyóknál is kimutatott) az összekötő és szétválasztó kulturális tényezőkkel. A történetiségben gondolkodó kutató számára pedig igazi kihívást jelentett a cifraszűrhöz hasonlóan a matyó népművészet színpompájának eredete. Viski Károllyal egyetértésben (vö. Viski 1933b. 322-323, 329-331) Györffy