Thain János - Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 4; Budapest, 1991)

A GÖMÖRI HÁZAK HOMLOKZATA ÉS OROMFALA (Tichy Kálmán)

kívánkoznak. A pillérek több-kevesebb díszítéssel, oszlopfővel, hosszirányú bordázassál sorakoznak a vízszintes párkány alá. Az ablakok keretezést, oromdíszt és néha könyöklőpárkányt kapnak. Ezek hol szerényebb, hol gazdagabb alakban jelentkeznek. Olykor csak egyik-másik a három elem közül. Az oromfalon helyezkednek el a padlásablakok, ritkán csak egy, többször kettő, sokszor három is. Félhengeres fülkéket is találunk a padlásablakok közé építve, szent szobrocskák számára. A padlásablakok elhelyezése és alakja már nagy változatosságot mutat a lakószobák ablakaival szemben. Az utóbbiak legfeljebb az ablaknégyszög felső vízszintesének enyhe ívvel való helyettesítésében variálnak. A padlásablakok azonban alacsonytól egészen nyújtott négyszögformáig váltakoznak, kör-, ovális-, félkör-, lóherelevél-alakúak és olykor kettesével, hármasával egybekapcsolódnak. Rendszerint az oromfal függélyes középtengelyéhez szimmetrikusan állnak, de néha mulatságosan és szeszélyesen oldalra hajlanak. A lakószoba ablakainak szimmetria-tengelyével csak akkor egyeznek, ha a háznak oldalt kiálló tornáceresze nincs. Ha van, úgy az oromfal háromszögének alapvonala szélesebb, mint a homlokzaté (szobafalé), s e két felület középtengelye egymástól többé-kevésbbé eltolódik. Maguk a padlásablakok beérik egyszerű keretezéssel is. Közeik, az alattuk és felettük lévő falfelületek azonban gazdag vakolatdíszt kapnak. Néha összefüggésben, máskor szétszórva, de mindig csodálatos térkitöltő érzékkel és kellemes stílusegységben. Itt az évszám helye is, mely a házépítés évét örökíti meg. Vannak domború és vakolatba mélyített számok, szöveggel (ÉPÜLT... ÉVBEN), vagy anélkül, bekeretezve, vagy szabadon, a négy számjegy egy végben, vagy kettesével széthelyezve, a középtengelyhez szimmetrikusan, rendszerint a padlásablakok két oldalán. Ezek a számjegyek és betűk külön tanulmányt érdemelnének eredeti alakjukkal, kedvesen primitív vonalvezetésükkel. Az utcára néző tetőélt fűrészelt szegélydeszka ékesíti. Alatta, az oromfal két eresze alatt, azzal párhuzamosan gazdag kiképzésű párkány és szalagdísz található. Ezt gyakran úgy készítik, hogy a vakolatdísz és a tetőszegély fűrészelt deszkáján azonos motívumot használnak. A folyamatos szegélydíszek formanyelvét külön rendbe lehetne összeállítani. Aránylag kevés elemből nagy változatosságot hoznak ki. Mindig kedvesek, magyarosak és helyes érzékkel alkalmazkodnak a falfelület többi díszítéseihez. Az oromfal legfelső csúcsában igen gyakran látjuk azt a vakolatcifrát, amely sugarat ontó napkorongot stilizál. Mintegy jelképezi a föld népének és a ház lakóinak vágyát a kalászérlelő nap áldásaira. Sokszor szerepel a padlásablakok körül a rozmaring-koszorú. Templomjáró, vallásosán buzgó falvakban pedig az „Isten szeme" naiv, gyermeteg elstilizálásban, olykor a kereszt és a kehely, mint a katolikus és kálvinista házak megkülönböztetője. A kis magyar címerrel és Szent István koronájával is találkozunk még régi házakon. A kereszt, vagy a kehely - két gyertya közé állítva - igen gyakori motívuma a deszkából készült oromfalnak, mely a homlokzatnál hátrább álló függélyes síkban zárja le a padlásűrt. Ezek a deszkaorom-háromszögek jóval kisebbek, mint az oromfalak. Az oromdeszkákba vékony pengéjű fűrésszel vágják bele a díszítéseket oly módon, hogy a hossztengelyben felezett motívum felét az egyik, felét a másik deszkába illesztik. A szorosan egymás mellé szögezett deszkák adják ki a teljes motívumot, melyet a padlás mélyének feketesége emel ki a deszka világos színéből. A gyertyák, kelyhek, keresztek megstilizálása mindig kifogástalanul anyagszerű és ízléses. Szerepelnek még hat- és nyolcágú csillag-motívumok és rozmaring ágak, tulipánok, cserépből hajtó virágok is.