Thain János - Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 4; Budapest, 1991)

A GÖMÖRI HÁZAK HOMLOKZATA ÉS OROMFALA (Tichy Kálmán)

Némelyik régi házon az utcai ablakokat kétszárnyú vastábla védi. Ez napközben kitámasztva, fekete foltjával tarkítja a fehér homlokzat hatását A vastáblát kovácsolt vaskeretre feszítik és egymást X-alakban metsző pántokkal merevítik. Az X középpontjában, s a tábla csúcsain kisebb-nagyobb, szépen kovácsolt vasrózsák dicsérik a vasban megszólaló népművész ügyességét és szépérzékét Kis falusi kúriák ablakain gazdagon díszített kosaras ablakrácsokat találunk. A zsúpfedeles házak külön díszítőeleme a matring (szalmaköteg) művészi fonása és kötése. A matringok a tetőormon, a szelelőlyuknál a legsűrűbbek és legdíszesebbek. Elől a tető-élen pedig sűrűn, lépcsőzetesen egymásra rakva az egyszerű anyagot meghazudtoló szépséggel hatnak. Gazdagon díszített oromfal és fűrészelt tetőszegélydeszkák még az eternitfedelű háznak is bájos, meghitt külsőt adnak. Különösen az utca felől nézve, ahonnan a palatető merev hidegsége nem szembeötlő. A homlokzatok évszámaiból megállapítható, hogy a kilencszáztizes években még hamisítatlan, tiszta népi elemekkel díszített házak épültek a gömöri falvakban. Legszebbek természetesen a régibbek, közöttük egy 1865-ből valót jegyeztem fel Berzéte-Kőrösön, mint legöregebbet De már számos példáját találjuk annak, hogy a századforduló utáni évtizedekben a díszítő elemek sajnálatosan átalakultak, eltorzultak, városi, rosszul megértett stílus-keverékkel fertőződtek. Találunk olyan házat is, melynek oromfala régi, de homlokzatát „Jkijavították". Tükör üvegablakokat illesztettek bele, s a párkányt és a lapos pilléreket szörnyű díszekkel borították. Ez a tiszta népi építés el torzításának iskolapéldája lehetne. Ennek a stílusromlásnak - ami pedig alapjában jószándékú továbbfejlesztés akart lenni -kirívó példáját jegyeztem fel Szkároson, egy 1929-ben épült házon. Ennek éternités fedele alatt az oromfal már teljesen elsikkadt, a homlokzaton megtaláljuk ugyan a régimódi falusi faldíszítés minden alapgondolatát, a motívumok azonban kétségbeejtő ízléstelenséggel halmozódnak, torzulnak és zavarodnak. Felvonul még a tulipán-mozgalom gomblyuk-tulipánja, a szecesszió beteg vonaglása és a falusi barokk néhány kifacsart eleme. Csupa erőfeszítés abban az irányban, hogy itt valami egészen rendkívüli szülessen és hirdesse az építő és építtető nevét a késő utódoknak. A célt is elérték, de a lehető legkedvezőtlenebb értelemben. Elrettentő példát állítottak arra, hogyan nem szabad falusi magyar homlokzatot díszíteni! Ilyen megtévelyedés a lekenyei tornác is. Oszlopai cementből készültek. Amint kinyomoztam, a hisnyóvizi vasöntőben csinálták őket, régi öntőformák felhasználásával. Ugyanott, Lekenyén, egy kis porta utcafelől levő tornác-szélén téglából rakott, fehérre meszelt nyolcszögű oszlop, egyszerű oszlopfővel s mellé simuló, ugyancsak téglából rakott s meszelt ráccsal hirdeti az eredeti falusi elgondolás őszintébb, földbengyökerező szépségét A gömöri falvakban számos nyomát találjuk a rozsnyói püspökség alapításakor (1776) itt dolgozó építőmesterek hatásának. Ezek a Mária Terézia-korabeli barokkot hozták magukkal s elhintették nemcsak a püspöki székházon, de vidéki kúriákon, templomokon, még falusi magtárak homlokzatain is. (Gömörpanyiton találtam egy egész barokk pompával borított magtárt.) A tiszta stílus azután a falusi pallérok kezén átalakult. Sok meszeléssel a formák elpuhultak, későbbi leolvasóik átmagyarázták őket és így lassan különleges magyar falu-barokkot eredményeztek. Ezen a környéken igen sűrűn fellelhető. Legkedveltebb mintái vakolatformában utánozzák a templomi drapériák, oltárdíszek és szószék-szegélyek függő rojtjait, sallangjait, füzéreit. Olykor egészen kellemes eredmények születnek az átstilizálásból, máskor egészen kínosak. Istenfélelem, béke, otthon-szeretet és a munka becsülete sugárzik a magyar házak homlokzatáról. Érdemes szembenézni vele, elmélyedni gazdagforrású szépségeiben. És