Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)

KALOTASZEGI FEJFÁK

Kispetriben a zászlók többnyire kétkarúak, kifűrészelt tulipándíszekkel s olcsóbb színes és fehér fejkendőkkel. A zászló középső, függőleges lécére, a karjának háromszögű lécezése alatt, a fejfa fejéig színes vászonszalagot csavarnak körül. A zászló léceit és a reájuk szögelt kendőket hamarosan letördeli, leszaggatja a szél s rongyolt foszlányokban lengenek a régebbi sírokon. A kispetri román temető keresztjein is van zászló. A zászlók mellett háromágú fák is vannak örökzölddel és papírvirágokkal díszítve. Nyárszón a román temetőben csetenyét (karácsonyfenyőt) tesznek a sírra, amelynek felső részén színes fejkendő leng, ágaira pedig papírrózsákat és papírszalagokat aggatnak. A református magyar és a görög keleti román temetők előfordulnak közvetlenül egymás mellett is, pl. Kispetriben, de külön és egymástól távol is, pl. Nyárszón. Zsobokon a zászló 4-5 m magas. A zászlórúd vízszintes karjára elől-hátul egy-egy színes, virágos, rojtos fejkendő és színes szalagok vannak rátűzdelve. A kendők két függőleges keretlécén egy-egy hosszabb szalag csüng le, egyenlő távolságban négyszög alakban végig kilyuggatva, a gyász jeléül. Általában egyszerű, hengeres cölöphöz van hozzádrótozva a zászlórúd, amelyet Észak- Erdély visszatérésekor piros-fehér-zöld papírszalaggal végig beburkoltak. E cölöpbe van beleerősítve a háromágú fa is, tuja - lombjaiban fehér és piros-fehér-zöld papírszalagokkal és fehér, piros papírrózsákkal. A zászló vízszintes karjának felső szélén három darab, színes papírrózsákkal és papírszalagokkal díszített háromágú fácska sorakozik, mint Sztánán a faragott tulipánok. A fehér művirágokból és levelekből alakított koszorú két papírszalagján felírások vannak. Pl. „Drága jó Pistikénknek!" - „Bánatos szülei és testvérei!" Név nincs, mert majd a felállítandó síremlék mond meg mindent. Nemcsak faragatlan facölöp, hanem szépen faragott fejfa mögé is erősítenek zászlót. Zsobokon aránylag kevés a fejfa, sok a helyben készült sírkő. Töb sírkőfaragó van. A kövek a szántóföldekből valók. A háromágú fa részére a sírkőbe is vésnek lyukat. A fejfák festetlenek, de írásai többnyire feketék. Ideiglenesen, míg a sírkő el nem készül, vastagabb s hántolatlan faágat tűznek a hantba s erre akasztják a háromágú fát és a koszorút is. Farnason a 4 m magas zászlók ugyanolyanok, mint Sztánán és Kispetriben, csupán a zászlórúd nem a fejfa hátára, hanem a jobb oldalára szegeit úgy, hogy kendős karja a fejfa írásos lapjára merőlegesen áll, éspedig előre is, hátra is. Ha két fejfa van egymás mellett, akkor a zászló az egyiknek a jobb, a másiknak a bal oldalára, kívülre szegeit. A fej fára háromágú fa is kerül. Ketesden is vannak zászlók: mindig ferde helyzetben a fejfa hátlapjára szögelt, hosszú s a végén lándzsa- vagy kopjaszerúen hegyezett rúdra erősített, a gyász jeléül kilyuggatott, fehér és tarka fejkendők. Kalotaszeg mindenik temetőjében vannak olajfestékkel festett fejfák, hol több, hol kevesebb. A fejfaszínezés különböző mértékű, lehet az egész fejfa festett, vagy csak a tagozatok, de csupán csak a szöveg is. Sárvásáron az egész fejfa sohasem festett, csak némely esetben a tagozatok (s ez utóbbiak Észak-Erdély visszacsatolása idején piros-fehér-zöldre is - több községben magyar nemzeti színek borították el az utcaajtók vésett híméit is). Ha csak a betűket festették, ezek színei kék, zöld, fekete, barna és piros, de az írás is többnyire festetlen. Körösfőn a fejfák festetlenek, csupán a feliratok kapnak némely esetben fekete, kék, zöld és barna színt. Felül majd mindig félkörös metszésű egyszerű fejlapját sokféle változatban karcolt és vésett csillagforma díszíti, többnyire feketén színezve, amelyek grafikusan dekoratív hatásúak. Az egyik 1908-ból való fejfa félcsónak formájú. A fejfatagozatok a legtöbb községben külön-külön is színeződnek, más-más színnel, sőt a csillag-, tulipán- és tángyértagozatok különböző lapjai is lehetnek más színűek s így azután egy-egy tagozaton lehet pl. kék, zöld és piros szín is, egymást váltogatva. A leggyakrabban egyszínűre festik az egész fejfát, éspedig feketére, fehérre, bordópirosra, világos- és sötétbarnára, okker- és krómsárgára, világos- és sötétkékre, világos- és sötétzöldre. A fejfák színezésének az életkorral való vonatkozásaiban - legalábbis újabban - semmiféle következetességet nem lehet megállapítani. Minden életkorúnak adják ugyanazt a színt, sőt, mint fentebb említettem, többszínű fejfák is vannak. A fejfák tetejére némely esetben bádoglemezek és deszkalapocskák kerülnek, az eső elleni védelmül. A kalotaszegi falvak népe fejfafeliratokat és fejfaformákat is kölcsönöz egymástól s ezért van az, hogy temetőművészetükben sok a hasonlóság, dehát így alakul a tájstflus - egyebekben is.