Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)

KALOTASZEGI FEJFÁK

gem)". - „Drága jó hitvesem és kedves gyermekeim ne keseregjetek, mert itt is Istennél vagyok a tietek". - „Édesanyám engemet ne sirason, hú latot már elég sok bus könyeket a jó Isten vigasztaja meg érte". - „Szeretet szüleim ne sirassatok én elnyertem a békét ideien a földön". „Ne bánkódjatok mert én jó helyt vagyok nem fáj semmim nyugszom e sirhalom ölén lelkem örvendez a Jézus kebelén". - „De már én utánnam kedves jó szüleim ne szomorkodjanak mert én rövid éltem után itt kaptam meg az örök nyugodalmat már hadják el a testemet nyugodni csendesen a földnek üregében mert az én lelkem vigadoz az angyalokkal az egek egében Isten hozzátok édes jó szüleim". - „Fájó szfVvel hagytam el az én kedveseimet de vigasztal a hit s remény túl a síroknak éjjelin feltámadunk, találkozunk s e hitben boldogan nyugszunk". - „Drága jó hitvesem hűséged köszönöm a mit tettél velem enged meg hibáját gyarló életemnek a míg a földön élsz boldog legyen élted". - „Kedves férjem gyermekeim valahányszor itt jártok ne sajnáljatok felkeresni a sírban nyugszom én a holtak mezején". - „Édes anyánk ne busujon értünk higye meg hogy jól van dolgunk nékünk". - „Itt a sír fenekén nyugalmam megleltem, lelkem pedig örvend fent a dicsőségbe". - „Már nyugszom hű társam mellett lelkünk az ég lakosa lett hitünk reményünk való lett". - „Nyugodjál meg mindig az égi végzésben". A halott vigasztalja szeretteit, de azok mégis keseregnek s ezt a kesergést olykor a halott szájába adják: „Igen hamar jutottam a sírban Nagy apámat nem segédhetem elég korán itt hagytam sok bánatos köny hullt a síromra s mit hiába nem jöhetek visza én feljutottam korán az örökös hazámba". - „Rövid az élet megsiratni téged felejthetetlenen) de a lélek él találkozunk". - „Zugo őszi szelő ha ara visz utad hozd e sírhant fölé tépő sóhajinkat sfró őszi felhő borúdat ne vid el de öntözd meg e sirt omló könyeidel s ha majd a kikelet új életet fakaszt hirdesse hogy mi is látunk örök tavaszt". - „Ha a virág lehull Hervatag az ág is Ez lene sorsotok szüleim nektek is". - „Elhagyott akit szerettem elhagyott szegény özvegy árva lettem s olyan let éltem mind hullámzó tenger amely a vihartól nyugalmat nem lel". Az elhunytak Jézus oltalmát kérik az életben maradottakra. Az utolsó sorokban pedig mindenik halottra szelíden ráparancsolnak, hogy „nyugodjék békében" vagy „az Úrban" s „béke poraikra". Dicsörség, Borbára, erső, utorsó szavakban az / helyére kerülő r kalotaszegi nyelvsajátság. Az enyhén karcolt vagy mélyen bevésett, domborított és festett, ékrovásos, de főként növényi eredetű dfszftmények (virágos- leveles ágak és virágos ágon álló és szájában is virágos-leveles ágat tartó s visszanéző madár a túlvilág hírnöke a legény, leány fejfáján) többnyire a fej fatörzs betűs lapjára kerülnek a szöveg alá, a lábhoz vagy pedig a fejre, mint pl. Körösfőn. Olykor a törzs oldalán is van domborúan vésett díszítmény, pl. virágcserépből induló hullámos inda, mely felül rózsában végződik s két oldalán tulipánok és cserlevelek váltogatják egymást (Nyárszó). Ketesden, némely esetben Sárvásáron is, hol az ereszre, hol pedig a törzs hátlapjára foglalkozást jelző szerszámokat - fészét, bárdot, baltát, vinklit, butyókát, ekét, a disznópásztor kürtjét és ostorát stb. vésnek vagy festenek (feketével). A fejfakészftők nevük kezdőbetűit olykor rávésik a fejfára. Pl. Ketesden: K. L. (Kis Lőrinc), aki jeles ezermester volt s nagyon szép utcaajtókat és födeles kapukat is készített. A fej tetején a centromfúrú\a\ lyukat fúrnak a háromágú /íínak. Magyarókerekén, ZentelkeKalotaszentkirályon ötágú fák is vannak, ugyanúgy díszítve, mint az általánosabban elterjedt háromágú fák. Sztánán a gyermekek, leányok s legények fejfájának hátlapjához (a házasokéhoz nem) az örökzölddel és papfrvirágokkal díszített háromágú fán kívül még 2-3 m magas, vékony, függőleges lécet szögelnek, amelynek felső végére erősített karján (1 m hosszú vízszinetes léc, felső élén fűrészelt tulipánformákkal) egy-két kifeszített színes, rojtos fejkendő lóg. Ez a zászló. A honfoglalás korában a magyarok színes zászlóval szalagozott kopját állítottak a halódó s a halott ember lakásában vagy háza előtt.

3 Viski Károly szerint a kopjás temetés nemcsak Székelyföldön, hanem Kalotaszegen is szokás volt. Noha Kalotaszegen e régi szép magyar szokásra már nem emlékeznek, a kalotaszegi temető a régi kopjás temetésnek sok emlékét őrzi.

4 3. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1943. 4. Viski Károly: Mi a kopjafa? Néprajzi Értesítő XI. 1910. 224.