Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

3. Pásztortanyák

tartozott. Ebből a járandóságból lett először iszronga az a hidlásféle, a hol a juhokat iszrongára fejték, majd innen ráment az egész akolra, a honnan a juhokat az iszrongára terelik. *) * * * A tárgyalásunk folyamán megösmert és napjainkban is található pásztorenyhelyeken kivül a hagyományok emlegetnek még néhány olyan pásztorépítményt, a melyek a szilaj jószágok „kiteleltetésével" és a szilaj pásztorok ,,telelésével" állottak szoros kapcsolatban, s azoknak elmúlásával, az egy ,,akol" kivételével, el is tűntek a kecskeméti pusztaságról. Ilyennek tekinthetjük a XVI., XVII., XVIII. századok ,,szállás"-át, a mit Takáts Sándor nyomán már ösmerünk. **) Ilyen volt még a múlt század derekán a „szárnyék", a melynek hivatásáról először Vahot Imre közleménye értesít : ,,Az egészen szilaj marha késő ősszel feloszlattatik és minden egyes gazda az ő sajátjait egybe teröltetve tulajdon takarmánytermő földeire, tanyáira hajtja télire, hol ismét csak szabad ég alatt van az egész télen által, bármily rendkívüli dermesztő hidegekkel köszönt is be a rideg tél. Csak annyi kedvezésben részesülnek ekkoron, hogy egy, körülbelül másfél ölnyi magas alkotmány készíttetik számukra födél nélkül, egy középpontból kiinduló s három ágra egyenesbe menő és végződő szárnyakkal. Ezen födél nélküli alkotmány ,,szárnyéknak" neveztetik s csak arra szolgál, hogy a szél ellen enyhelyet s ótalmat adjon a baromnak, mely már ösztönszerűleg is a szárnyéknak mindenkor azon szöglet-ága mögé vonul, mely őt az ellenkező szél fagyasztó csipősségétől megóvja, s a juhakol helyét is pótolja."***) Kada Elek a szilaj jószágok, illetve a szilaj pásztorok telelésére háromféle kerítést jelölt meg : ,,a) háromosztatú szárnyék, a háromfelől járó hideg szél felfogására ; b) köralakú akol, tőzegfalból, karók között alakított kör ; c) köralakra vont széles árok, a melynek közébe terelték a szilaj gulyát, hogy védve legyen a „féreg" = farkas ellen." A köralakú sáncz bejáratával szemben rendesen volt még egy „putri" is, lakásnak. ****) Kiskunfélegyházi gazdák között még él annak emléke, hogy a jászok kiskunsági pusztáin télire visszamaradt jószágot „akol"-ban, vagy „szárnyék" mellett tartották, mig a pásztorok a földalatti „telelő"-be vonultak. *) L. még : Takáts Sándor : Sztronga. **) L. : Takáts Sándor : Régi pásztori élet. ***) L. : Vahot Imre : Kecskemét és a kecskeméti puszták, ***•) L. : Herman Ottó : A nyék. „Magyar Nyelv", 1905. évfolyama.