Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

Emlékek Szabófaláról, találkozások és szokások Itthon nálunk a Szabófalán a legnagyobb kötözész a famíliában az ember közöt a feleségvei az van a kicsi boba. Azért djet megszületet a kicsi boba s elérkezet az ember fiu ere világra, megvan fogódval nagy meleg szeretet szüveszen mindeketőjektől, embertó'l is s aszonytól is, az ides anyja uj fiúnak. Ha nem születet a baba, a familiával ippen együt az férvel, mondjuk születi egy lyánka, amelyeknek nincs férje, annak a születésnek mondják a burján buba születés, de úgyis az anya lyánka szegény szüveszen elfogadja a boba születését, mind az lyán Pasarel Margit háromat születet lyánol s most is leán, de úgyis szereti a bobáját s szüvesén töjtete s mig más lyának is mind ugy fogadják a születést. Azt mondják a vények, hogy hamaráb hábaru elöt, másik hábaruságok 1916, az aszanyak születik a bobát a földen a szalmába, mend a desznok. Azt mondja a Petrisz György 75 éves, hogy ő kapta ides anyát, djet születet egy bobát, ő volt kicsid vagy 4 éves, hogy anyjához jötek radinába, feleségek hosztak neki kinyert s meg egyéb dolgokat, akor az anya kelt ki a szalmából s tisztelte meg az aszanyakot pálinkával, vágta el a kényért ketőbe s felét ata visza az aszanynak s azután feküdet visza be a földen a szalmába. Mások szülétek, hol megtalálta a mezon, a kapálásnál vaj az aratóba, vagy hond. Nem volt orvos senki, hogy megsegítse. Most más a születés, civilizált, van születő ház, hova mének e feleségek, nemcsak születni, most nincs baj a születésekről. Kéthárom sora, húgok, orvosok ülnek az aszonynak a fejnél, djet szülét. Legnagyobb öröm a boba, djet szülét egy famíliába. Erül bücsüljenek s fogadják az famíliába, amelyeknek van sok bobája. Nagy keszerün élhet, van az famíliába, hol nem születet egy boba is. Az olyan puszta familia öröké kell vegyen mástól egy bobát, hogy felnöjtese, hogy legyek vénségébe egy ág segitő az sajnos famíliának. Van sok, amely csinál, szülét bobát, de nincs része hozáik, nem élnek, akor van ez szokás, hogy adja a mose [nagyanya] ablakon átal, árulja el az igaz anyának, hogy éljen. Ez szokás